Nem volt egy könnyű meccs, az olaszok szinte folyamatosan vezettek, igaz, maximum két góllal. Érződött rajtuk a hatalmas rutin, a Partizan viszont hihetetlen teljesítményt nyújtott. Hatalmas szívvel játszottak. És akkor még ott volt a lelátón szerb szurkolók egy maroknyi kis csapata, akik végig Partizan-dalokat énekeltek... A Sírásók elkísérték a pólósokat Barcelonába.
Madaras Norbertet pedig az ördögök szánkáztassák meg a neve napján, amiért két gólt vágott a Partizannak. Ezt nem felejtem el.
A csapat kulcsembere egyértelműen Slobodan Soro volt. Nagyon remélem, hogy a kapus egy minimum kétszeres életnagyságú bronzszobrot kap MOST a banjicai uszoda bejáratánál. Megérdemli.
Miloš Ćuk csapatkapitány vitte ismét a hátán a csapatot, összesen 4 gólt vágott. Őt követte szorosan a nagyon fiatal Gavril Subotić 3 találattal - hihetetlen, hogy ez a 19 éves kissrác mit produkált -, de Dušan Mandićot és Nikola Dedovićot is mindenképpen meg kell említeni.
Meg azt is, hogy a mogorva azeri bíró 16 másodperccel a vége előtt piros lapot mutatott fel Vladimir Vujasinović vezetőedzőnek.
A legemlékezetesebb pillanat valamikor a harmadik negyedben volt, az olaszok elhülyéskedtek egy helyzetet, a Partizan játékosai pedig lecsaptak a labdára. Ćuk megindult, a nyakán végig ott fityegett egy olasz, majd a csapatkapitány a kapu elé érve elkezdte lóbálni a labdát. A kapus kétségbeesetten úszott ki elé, Ćuk meg csak lóbálta... és lóbálta... és lóbálta... A kapus süllyedni kezdett, Ćuk pedig bevágta a labdát, hogy cafatokra szakadt a háló.
Itt pedig a büntetőpárbaj, minden külön kommentár nélkül.
A folytatásban a Partizan pénteken játszik házi elődöntőt a Radnički Kragujevaccal 18 órától. Lesd az összes live stream oldalt, mert az ismert tévéadók közül megint a kutya sem fogja közvetíteni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése