A futballcsapat elindult Németországba, hogy holnap az UEFA Európa Liga keretében összecsapjon a bajor FC Augsburg csapatával.
Még a reptéren, a szokásos kép. Balažic optimista, Andrija Živković álmos
EMBEREK!!! GRBIĆ ÉL!!!!
A mozgólépcsőzés remek móka
Kedves Mindenki,
ez a kép magában sűríti mindazt, ami ma az FK Partizan. Kérlek titeket, hogy mentsétek el és őrizzétek meg annak emlékére, hogy a dolgok idáig is képesek fajulni
Amikor egy kép többet mond ezer szónál
Živković közben felébredt és lelkesen dedikál
Ez már a müncheni reptér
Közben muszáj volt venni valami szuvenírt a duty free shopban
(képek: partizan.rs)
A mérkőzés holnap 19:00-kor kezdődik. Az RTS 2 18:45-től élőben közvetíti.
***
Immár hivatalos: a KK Partizanhoz visszatért két egykori játékosa, Kosta Perović és Andrej Magdevski. Továbbá leszerződtették Adin Vrabacot és Aleksandar Cvetkovićot - utóbbi a Crvena Zvezda csapatától lett kölcsönadva az MZT Skopjénak, onnan szerződött a Partizanhoz.
Szó van még arról is, hogy Danilo Anđušić is visszatér, de ezzel kapcsolatban még nincs konkrétum.
Az Adria Liga 2015/16-os szezonja ezen a héten kezdődik, a Partizan pénteken, 21:00 órától játszik a Metalaccal. A mérkőzést az ArenaSport 1 élőben közvetíti.
Ez a mérkőzés még vasárnap délután volt. Most, kedd este még mindig nem számolt be róla egyetlen média sem. De még a rögbiszövetség honlapján sincs semmi nyom a mérkőzésről, egy rohadt eredmény sem, neadjisten pontszerzők nevei. De még azt sem tudni, hogy ez milyen mérkőzés volt, bajnoki, kupa, vagy csak egy barátságos összeröffenés. Értem én, hogy az egész liga amatőr, de legalább a hozzáállás ne legyen már amatőr, legalább a játékosok iránti tiszteletből.
Szóval, a két csapat egy esős vasárnap délutánon kikocogott az FK Heroj 1925 pályájára, ahol aztán kedélyes sárdagasztás után a Partizan simán nyerte a találkozót. Az elején megszereztük a vezetést (6:0), itt az ellenfél még tudott egyenlíteni (6:6), de utána már esélyük sem volt.
Azért hoztam néhány screenshotot.
Itt kezdődik a második félidő
A végén pedig jöhetett a pacsi és az ölelkezés
Végezetül pedig, a győztesek
(kép: Facebook/Rugby League club Partizan Belgrade)
A vízilabdacsapat megint laza győzelmet aratott, most a Radnički ellen, a Triglav Liga 2. fordulójában.
Nagyon kevés a rendelkezésre álló információ, a lényeg az, hogy megint Gavril Subotić volt a nap hőse 4 góllal. Őt követi Mateja Asanović, Nemanja Vico és Nikola Jakšić 2-2 góllal. Marko Manojlović egy gólt szerzett.
Nemanja Vico
(kép: vaterpolovesti.com)
A liga jelenlegi állása:
1. Dubrovnik 6 pont
2. Partizan 6 pont
3. Jadran HN 6 pont
4. CZ 6 pont
5. Primorje 3 pont
6. Mladost 0 pont
7. Radnički 0 pont
8. Mornar 0 pont
9. Vojvodina 0 pont
10. POŠK 0 pont
Hurrá, kiszartunk magunkból egy győzelmet!
Igaz, hogy a nagy erőlködés közben aranyeret is sikerült növeszteni, na de sebaj. Kuss legyen, győztünk!...
Az már teljesen másodlagos, hogy a Voždovac a 4. percben megszerezte a vezetést, hogy irtózatos nagy mákkal, tizenegyessel tudtuk mi megszerezni, és csak annak köszönhettük a tulajdonképpeni győzelmet, hogy a hajrában a bíró nem adott meg egy lesgólt a hazaiaknak.
Lehet, hogy ezzel magamra haragítok sok embert, állok elébe, de nem tudok örülni ennek a győzelemnek.
Azért nem, mert ez csak arra lesz jó, hogy betömjék vele a szurkolók száját, hogy Vazura megint kiállhason a sajtó elé a kenetteljes vigyorával és közölje, hogy minden a legnagyobb rendben van és Zoran Milinković továbbra is élvezi a vezetőség teljes bizalmát.
Hogy továbbra is lehessen folytatni a struccpolitikát és játszani a hűbérurat, miközben a csapat már rég szétrohadt.
A mérkőzés első 40 percében haldoklott a netem. A stream számtalanszor elakadt, lehalt. A rendelkezésre álló beszámolók, illetve videóösszefoglalók alapján próbálom rekonstruálni ezt a szakaszt.
Szóval, az volt, hogy kikocogtak a csapatok a sáros, esőáztatta pályára, a szemerkélő esőbe, a Voždovac pedig fogta magát és megszerezte a vezetést. Nálunk volt a labda, Ćirković (aki nem azonos Lazar Ćirković-tyal) viszont simán szerelte a Partizan játékosát. Nekiiramodott, majd szöktette Ristovićot, aki tökegyedül felvágtatott a kapuhoz. A partjelző nem intett lest, Ristović simán kicselezte a kapuból kirohanó Živko Živkovićot és lazán a hálóba emelte a labdát. 1:0
A 6. percben Babović kapta Balažictól a labdát középen. Rá is lőtt vagy 18 méterről, a kapus szögletre védett. Három perccel később ő ívelte át a labdát Aboubakarnak a bal oldalra. Aboubakar cselezett egy sort, majd egy lapos lövést küldött a kapura. Mellé.
A 13. percben megint Aboubakar próbálkozott, most egy távoli lövéssel, mellé. Rá egy percre Bozsinov kapta a labdát középen, rá is lőtt, fölé.
20. perc. Andrija Živković. Távoli bomba. Fölé.
Aztán a 24. percben Bozsinov valahogy a földre került a Voždovac 16-osánál. A Partizan játékosai tizenegyest reklamáltak, de a játékvezető szabadrúgást ítélt, középen, kb. 20 méterre a kaputól. Babović állt a labda mögé, fölélőtte.
A 29. percben szabadrúgást kapott a Voždovac, vagy 30 méterre a gólvonaltól. Ristović állt a labda mögé, kapura küldte, fölé.
Azt lehetett látni, és ez jellemző volt végig a mérkőzésen, hogy a Voždovac védői röhögve, játszi könnyedséggel szerelik a Partizan játékosait. Szemem se rebbenne, ha ugyanezt mondjuk a Barcelona vagy a Real Madrid játékosai tennék velünk. A probléma ott van, hogy a Voždovac jelenleg hátulról a negyedik a tabellán, mi meg bajnokaspiránsok (bruhahahahaha) vagyunk. Értitek. Egy olyan csapat blokkolja simán, erőlködés nélkül a támadásainkat, amelyik minden egyes szezonban a kiesés ellen harcol.
Saša Lukić
És erre nem magyarázat az, hogy na de most a mérkőzésen végig zuhogott az eső.
Az volt még nagyon szomorú, Átlagszurkoló számára legalábbis, hogy a Partizan ötlettelenül ívelgette előre a labdát. A középpályán is tanácstalan tökölődés folyt. Nem volt a támadásokban elképzelés, mind ilyen "lesz, ami lesz"-alapon ment.
Hova lett a tűz?... Hova lett a mindenáron való győzni akarás?... Hova lett a "szívem kirakom a pályára"-mentalitás?... Ki tette így tönkre ezt a csapatot?...
Ezek után nem csoda, hogy Andrija Živkovićból a félidő végére kirobbant a düh és hevesen reklamált, a bíró meg az orra alá dörgölte a sárga lapot.
Andrija, menj el innen! Menj el Portugáliába, ahonnét már úgyis hívnak! Menj el innen, kérlek, a saját érdekedben! Menekülj ebből a mocsárból! Kinőtted már ezt a csapatot, jobb lesz neked külföldön! Menj el, menekülj innen!
Még a félidő legutolsó pillanatában kaptunk egy szögletet. A beívelő labdát Aboubakar ráfejelte, mellé.
A második félidőben, egyből a legelején, a 46. percben aztán Andrija Živković megelégelte a tötyörgést. Kapott egy passzt Babovićtól, nekiiramodott és 15 méterről a vetődő kapus mellett bevágta a labdát a hálóba. 1:1
Itt jött némi füstszünet, a jelen lévő, maroknyi Partizan-szurkoló örömtüzet gyújtott.
Az 54. percben Aboubakar loholt fel vagy 4 védőtől közrefogva, végül a kapus becsúszva védett. Két perc múlva már Ćirković vágott le hatalmas szólót, maga mögött hagyta az összes védőt, majd 16 méterről kapura lőtt. Mellé.
A Partizan próbálkozott, látszott, hogy a gól felpörgette a csapatot, de továbbra is össze-vissza rohangáltak, minden elképzelés nélkül.
Srácok, őszintén, milyen hosszú volt a mérkőzés előtti taktikai értekezlet?
Andrija Živković minden egyes lépésére legalább három védő figyelt
A Voždovac játékosai meg egymás között passzolgatták a labdát. Tehették, mi csak néztük ölbe tett kézzel. Az égvilágon semmivel sem voltak jobbak nálunk. Mi viszont egy rakás hulladék voltunk.
A 60. percben Stevanović kapta a labdát a bal oldalon. Beívelte középre, a lövés kigurult a túloldalon.
A 62. percben szabadrúgást kaptunk, vagy 20-23 méterre. Andrija Živković állt a labda mögé, rálőtt, a kapus szögletre védte. Két perc múlva Babović passzolt Stevanovićnak. Stevanović rálőtte, de olyan magas volt a lövés, hogy kis híján a pályát körülvevő védőháló fölé ment a labda.
Rohantunk, rohantunk, de egyszer sem veszélyeztettük igazán a Voždovac kapuját.
A 70. percben Andrija Živković kapta a labdát a Voždovac 16-osánál. Átpasszolta a túloldalra Stevanovićnak, a bíró viszont lefújta az akciót és 11-est ítélt, mert az egyik védő a földre rántotta Aboubakart.
Babović állt a labda mögé. Be is lőtte. 1:2
Most nyilván oda meg vissza kéne lennem. Nem vagyok. Ez a tehetségtelen hulladék nem érdemli meg, hogy gólt lőjön a Partizannak.
A 76. percben Ćirković lőtt rá messziről, a labda szögletre ment.
Aztán valaki a Voždovacból hatalmas labdát kapott középen. Živko Živković kirohant, lábbal hatalmasat védett és már indulhattunk is kontrára. Stevanovićhoz került a labda, ő továbbpasszolt Aboubakarnak. Aboubakar visszaküldte Stevanovićnak, ő pedig rálőtt, de irtózatosan fölément.
Eskü, rossz volt nézni. A 82. percben Babović és Stevanović hihetetlenül nagyképűen passzolgatták egymásnak a labdát az ellenfél térfelén. Aztán a hazaiak valahogy megszerezték a labdát és kaptak is egy szabadrúgást 30 méterre a kapunktól. Ristović lőtt, Živko Živković nagyot védett.
A 83. percben a bíró kiállította Adamovićot a második sárga lapja után.
A 87. percben szabadrúgást kapott a Voždovac úgy 30 méterre a kapunktól, a bal oldalon. A lövés érkezett a 16-osunkra, ott Sinđić felemelkedett és befejelte a kapuba. A partjelző viszont lest lengetett, a bíró érvénytelenítette a gólt.
Zoran Milinković, hogy magának micsoda istenverte szerencséje van.
Aztán ami a pályán folyt, már nem is igazán lehetett futballnak nevezni. A 90+4. percben a Voždovac kapott egy szögletet, még Popović kapus is feljött fejelni, de kimaradt a helyzet. A legutolsó percre jutott még egy hazai szabadrúgás, de kimaradt az is.
Minden egyes csapnivaló szerepléssel nyilvánvalóbb lesz a vezetőedző és a vezetőség teljes alkalmatlansága. Az egész mindenség már omladozik és kilométerekre bűzlik a szarszagtól. Kíváncsi vagyok, a vezetőség meddig játssza ezt a komédiát.
Összefoglaló videó:
Tények:
Helyszín: Obilić Stadion, Belgrád
Nézőszám: 1000
Vezette: Milan Jeremić (partjelzők: Milan Mihajlović, Dragan Bogićević - tartalék játékvezető: Uroš Stojković - gólbírók: Bojan Nikolić, Lazar Lukić)
Gólszerzők: Ćirković (4.), ill. A. Živković (46.), Babović (71., 11-es)
Sárga lap: Adamović (33.), Pavlović (62.), Jovanović (71.), ill. A. Živković (44.), Lukić (78.)
Kiállítva: Adamović (83.), második sárga lap
A bajnokság jelenlegi állása:
1. Crvena Zvezda, 29 pont
2. Javor 21 pont
3. Partizan 20 pont
4. Borac 18 pont
5. Vojvodina 17 pont
6. Radnički Niš 16 pont
7. Čukarički 15 pont
8. Novi Pazar 15 pont
9. Rad 13 pont
10. Metalac 13 pont
11. Mladost 13 pont
12. Spartak Zlatibor Voda 11 pont
13. FK Voždovac 10 pont
14. OFK Beograd 9 pont
15. Surdulica 8 pont
16. Jagodina 8 pont
Beleszaladtunk az első pofonba is, rögtön a második fordulóban. A rendelkezésre álló információ megint minimális, igyekszem a meglévő játékvezetői jelentés alapján a lehető legtöbbet átadni.
A Rudar Kostolac már a mérkőzés kezdetén elhúzott. 4:2, majd 6:3, 8:3, 10:5 - ezen a ponton megráztuk magunkat és feljöttünk 11:8-ra. De a bányászok itt megálljt parancsoltak, és máris 13:9 lett. 15:12-vel zártuk a félidőt.
A folytatásban ez gyorsan 17:13 lett. A kostolaciak végig vezettek, mindig 2-3-4 góllal. Egyetlenegy olyan pont volt, amikor kiegyenlítettünk 21:21-re. Innentől kezdve szorosabb lett a mérkőzés, 1-2 gólos különbségekkel. A legvégén, 26:23-nál sikerült még egy gólt szerezni.
A nap hőse Stevan Sretenović lett 6 góllal. Őt követi Igor Mršulja (5), Darko Stevanović (4) és Nemanja Živković (3). Mihajlo Radojković, Lazar Kukić és Ivan Popović 2-2 gólt szereztek.
Amint lesz bármilyen kép- vagy videóanyag a mérkőzésről, azonnal posztolom. Addig itt van nektek Ivan Popović plüssmacival.
(rkpartizan.rs)
Update: hoztam képeket.
(képek: srls.rs)
Tabellát holnap hozok, még hátravan egy mérkőzés a fordulóból.
Update: a bajnokság jelenlegi állása:
1. Rudar Kostolac 4 pont
2. Sloga 3 pont
3. CZ 3 pont
4. Partizan 2 pont
5. Metaloplastika 2 pont
6. Morava 2 pont
7. Jugović 2 pont
8. Požarevac 1 pont
9. Železničar 1 pont
10. Radnički 0 pont
Mialatt tegnap mindenki azzal volt elfoglalva, hogy a kosárlabdacsapattal simán felmosták a padlót Franciaországban, a Partizan vízilabdacsapata tegnap lejátszotta a Triglav Liga 1. fordulóját.
Jobban mondva, egy laza átmozgató edzés keretében ronggyá verték a Vojvodinát a Banjička šuma melletti uszodában.
A banjicai "szentély"
(a szerző felvétele)
Onnantól kezdve, hogy a csapat fejest ugrott a medencébe, már csak az volt a kérdés, hogy mennyi gólt lőjünk. A nyáron a szerb válogatottal világbajnokságot nyert Gavril Subotić a hátára kapta a csapatot és az első negyedben már 3:0-ra vezettünk.
A félidőben már 7:0-ra.
Pedig a Vojvodina kapusa, Vitorović a szemünket kivédte. 11 védése (!) volt a mérkőzés során.
Remélem, hogy miután a vajdaságiak hazamentek, aranyba foglalták a két kezét.
De a második félidőben sem volt megállás. Annyira nem, hogy a harmadik negyed végére már 9:0 volt az eredmény. Subotić szórta a gólokat, csak ő egymaga 3-at szerzett, sőt, a 9. gólunkat szerző, ifjú Nikola Radonjićnak ez volt a legelső gólja a Partizan színeiben.
A legutolsó negyedben sikerült a Vojvodinának egyetlen gólt szereznie, az ifjúsági válogatott Kristijan Šulc lőtte.
A nap hőse természetesen Gavril Subotić a három góljával. Őt követi a görög Dimitris Tigkas két góllal. Egy-egy gólt szerzett Danilo Adžić, a már említett Nikola Radonjić, Filip Radojević, Nemanja Vico, Filip Janković, Đorđe Lazić és Nikola Lukić.
Külön ki kell emelni a Partizan kapusát, Dimitrije Rističevićet, akinek 10 védése volt a mérkőzés során.
Gavril Subotić
(kép: zurnal.rs)
A Liga jelenlegi állása:
1. Partizan 3 pont
2. Jadran HN 3 pont
3. Dubrovnik 3 pont
4. Primorje 3 pont
5. CZ 3 pont
6. Radnički 0 pont
7. Mladost 0 pont
8. Mornar 0 pont
9. POŠK 0 pont
10. Vojvodina 0 pont
Azok után, hogy szerdán hulladék, lelketlen játékkal sikerült egy nyomorult döntetlent kicsikarni, és rá egy napra a szurkolók teljesen jogos haragja zúdult a Partizan vezetőségére, ma Miloš Vazura megjelent a sajtó előtt és a szokásos kenetteljes vigyorával csak ennyit közölt:
- Nem lesz változás a Partizanban.
Ezt értsük úgy, kedves szurkolók, hogy minden marad a régiben. Marad Zoran Milinković és marad az összes élősködő seggfej a vezetőségben.
Erre már nem igazán lehet mit mondani. Már elmondtam, elmondtunk mindent.
Kedves Szurkolók, kedves Sírásók, Olvasók, kedves Barátaim, Eljött az az idő, amikor már teljesen feleslegesek a szavak. Bármit mondunk, bármit követelünk, a vezetőség magasról tesz a véleményünkre. Ez a vezetőség tönkreteszi a Partizant és nem is csinál titkot belőle. Ennek a vezetőségnek mi, a szurkolók egyáltalán nem vagyunk fontosak. Ez a vezetőség meg van győződve, hogy bármit megtehetnek a klubbal, a hűséges Partizan-szurkolók úgysem fognak elpártolni. Kedves Barátaim, Ideje, hogy a kezünkbe vegyük a dolgokat. Bojkottáljuk a mérkőzéseket. Ne menjünk ki egyetlen meccsre sem, kongjanak üresen a lelátók. Minden mérkőzésen, bajnokin és EL-meccseken egyaránt. A szavaink nem győzik meg a vezetőséget, akkor talán majd a tetteink meg fogják. Legyetek szilárdak és határozottak. Az érzelgősködésnek, a "de hát úgy szeretem ezt a csapatot"-féle szentimentális nyavalygásnak nincs helye. Ha tényleg szereted a klubot, akkor otthon maradsz, nem fizeted ki a jegy árát, ami egyből Vazura zsebébe vándorol a játékosoké helyett. Ne bántsátok a játékosokat. Ők nem tehetnek semmiről. Nekik legalább olyan rohadt rossz, mint most nekünk. A pocsék szereplés őket is megviseli, ráadásul valószínűleg még fizetést se kapnak. (Annyit biztos nem, amennyit megérdemelnének.) Mutassátok ki nekik, hogy mellettük vagytok (de a vezetőség mellett nem) - közösségi médián keresztül vagy akár személyesen, ha akkora mázlista vagy, hogy összefutsz valamelyikkel. Tájékoztassátok a szurkolótársaitokat. Osszátok meg mindenkivel az összes olyan információt, ami a vezetőség korrupciójáról, arrogáns hozzáállásáról szól. Mindenkivel, a legidősebbtől a legfiatalabbig. Lehetőleg ne a bulvármédiából tájékozódjatok, hanem megbízható forrásból. Ha véleményt nyilvánítotok, kerüljük az anyázást és a személyeskedést. Egyetlenegy logikus érv többet ér, mint a másik családfájának teljes felsorolása. Ne pártoljatok el a Partizantól! Ez a legfontosabb. Most nagyon nehéz időszakon kell átmennie a klubnak. Ki kell tartanunk. Ez nem kérdés, ez kötelesség. Tartsunk össze. Pokolba a szurkolói csoportok közötti ellentétekkel. Legalább mi tartsunk össze, ha már mindenki más hátat fordított nekünk. Hajrá, Partizan! Köszönöm a figyelmeteket. a JSD Partizan szurkolói blog szerzője
A tegnapi meccs több szurkolónál is végképp kicsapta a biztosítékot. A volimpartizan.net szerkesztői nyílt levelet tettek közzé, aminek most a kivonatolt változatát igyekszem ideírni. A teljes, szerb nyelvű írást itt találjátok.
Elég hosszú így is, de megéri végigolvasni.
A Partizan-szurkolók e honlapjának szerkesztősége szükségét érzi, hogy a nyilvánosság felé forduljon és minden jóérzésű Partizan szurkolói nevében követelje a csapat vezetőségének és vezetőedzőjének azonnali távozását.
Ezt minden szurkoló nevében tesszük, aki őszintén szurkol a csapatért, és akik a korábbi eredmények fényében őszinte fájdalmat éreznek amiatt, ami a pályán és azon kívül folyik.
Amit most látunk, az NEM az FK Partizan. Bobek, Moca, Mance, Mijat és a még mindig aktív Saša Ilić nem ezért küzdöttek, küzdenek.
Az FK Partizan jelenleg egy csapat önjelölt értelmiségiből áll, akik működésük eddigi 9 hónapja alatt csak a hozzá nem értésükről tettek bizonyosságot. A csapat vezetősége a tönk szélére sodorta a klubot, az eddigi tevékenységük nélkülöz mindenféle logikát. Nikola Drinčić, Branko Ilić, Danko Lazović, Petar Škuletić és Aleksandar Mitrović eladásából, továbbá az UEFÁ-tól kapott Európa Liga-támogatásból több, mint 10 millió euró folyt be a csapat számlájára. A Partizan ebből 0 azaz nulla eurót költött fejlesztésre, leszerződtetett viszont egy rakás szabadon igazolható játékost. A jelenlegi vezetés a korábbi menedzsment politikáját folytatja. Abba már bele sem merünk gondolni, hogy a mostani vezetőség után mi marad a klubból.
A vezetőség mind a téli, mind a nyári átigazolási időszakban minimális hozzáértésről sem tett tanúbizonyságot. Mintha valami más klub érdekeit tartanák szem előtt a Partizan helyett, mintha valaki vagy valakik a JNA Stadionon kívülről irányítanák az eseményeket. Amikor a jelenlegi menedzsment átvette a csapat vezetését, a Partizan egy komoly csapat volt, amely csak egy kevés befektetést igényelt volna, hogy egy sikeres klub lehessen, még európai mércével mérve is. A játékosok a szívüket kitették a pályára, hajlandóak voltak meghalni a csapatért és mindannyian felnőttek ahhoz a felelősséghez, amit a Partizan-mez viselése jelent. Ez meg is hozta az egyértelmű sikert.
Aztán jött az új vezetőség és egy tollvonással tönkretett mindent, amit előttük éveken keresztül felépítettek: pozitív légkört, összetartást, győzni akarást. A téli átigazolási időszakban kiárusították a fél csapatot, és amikor ezek után, egyébként teljes mértékben előreláthatóan, jelentkeztek az első problémák, azonnal kirúgták Marko Nikolić vezetőedzőt. A nyári átigazolási időszakban a csapat másik felén is túladtak. Az újonnan igazolt játékosokról bebizonyosodott, hogy legfeljebb tartaléknak jók. A kérdés már csak az, hogy azt a pénzt, amit ezeknek az újaknak fizetés gyanánt adnak, miért nem lehetett volna odaadni például Danko Lazovićnak, Branko Ilićnek vagy Nikola Drinčićnek? Ezek a játékosok őszintén a szívükön viselték a Partizan sorsát, az új vezetőség viszont anyagilag tönkretette őket.
Aztán ott van Zoran Milinković. Nem tudunk nem összefüggést vonni közötte és a jelenlegi vezetőség között. Annak idején Vuk Rašovićot a rossz eredményekre hivatkozva menesztették (amiért mellesleg a korábbi vezetőség mindent megtett). Jött Marko Nikolić, úgy tűnt, hogy ő kihúzza a csapatot a bajból. Most pedig itt van Zoran Milinković. Amióta ő az edző, a csapat 9 pontos hátrányba került az örök riválissal szemben. Összesen két pont előnye van a 8. helyezettel szemben - az új rendszerben pedig a 8. helyezés az a legalsó határ, amíg egy csapat még indulhat a rájátszásban. A kérdés az, hogy miért használ kettős mércét a jelenlegi vezetés, és miért lehet Zoran Milinković még mindig a Partizan kispadján? Miért élvezi a vezetőség teljes támogatását? Vagy ez mostantól úgy lesz, hogy csak az lehet a vezetőedző, aki szótlanul nézi, ahogy a vezetőség tönkreteszi a csapatot, nem emeli fel a szavát és szó nélkül tűri, ahogy a játékosokat eladják a keze alól?
Marko Nikolićot három döntetlen után menesztették. Ráadásul ezek olyan mérkőzések végeredményei lettek, ahol Nikolić nem lehetett jelen. Zoran Milinković-tyal elvesztettük a kupadöntőt, kiestünk a Bajnokok Ligájából, kikaptunk az örökrangadón, az elmúlt 25 év legrosszabb bajnoki szereplését produkáljuk... mintha a vezetőedző az egyik kezével már át is adta volna a bajnoki címet az örök riválisunknak. És ennek ellenére még mindig ott ül a Partizan kispadján.
Minden Partizan-szurkoló nevében követeljük, hogy azonnal menesszék Zoran Milinković vezetőedzőt, továbbá távozzon a Partizan teljes vezetősége, Zoran Popović-tyal az élen.
A Partizan jelenleg a 3. helyen áll a tabellán, ami elfogadhatatlan. Még csak szeptember van, de már most úgy tűnik, hogy ezt a bajnokságot elvesztettük. A nyári átigazolási időszakban egyetlen valamirevaló védőt, középpályást és csatárt sem sikerült szerződtetni (egyetlen balhátvéd jött, ő is túl későn), ezért is estünk ki a BL-ből. A vezetőedző minden egyes mérkőzésen ugyanazt a taktikát erőlteti, ugyanazokkal a játékosokkal, miközben a logikát mindenhogy nélkülöző módon tesz be, illetve hagy ki játékosokat a csapatból, olyanokat is, akik a korábbi mérkőzéseken remek formában voltak. Emiatt nem egy játékos már most teljesen ki van merülve, pedig a szezonnak még a közepénél sem tartunk.
A volimpartizan.net olyan információk birtokába jutott, hogy állítólag senki nem akarja elvállalni a vezetőedzői posztot, mert senki nem bírná elviselni a jelenlegi vezetőség folyamatos nyomását.
Állítólag Darko Milaničot is megkörnyékezték többek között, de a veterán edző kereken elutasította még a feltételezést is.
Miután az örökrangadót elvesztettük, szóba került Veljko Paunović neve is. A dologból végül semmi sem lett, mert Paunović szerint nem garantálták volna azt a szabadságot, amire neki a munkájához szükség van. Senki, sem fiatal kezdő, sem idősebb rutinos edzők nem vállalják el a felkérést. Emögött pedig nem más áll, mint Miloš Vazura. Ő és Milorad Vučelić testesítik meg a csapat vesszőfutását, ők azok, akik kizárólag a saját érdekeiket hajlandóak figyelembe venni és nem járulnak hozzá az edzői stáb önállóságához.
A Partizan az utóbbi évek legsúlyosabb válságán megy keresztül, erre pedig egyetlen megoldás létezik: azonnal távozzon mindenki, aki ezért csak egy kicsit is felelős. A csapatnak pedig azonnal újra kell kezdenie, új emberekkel, amíg nem késő, amíg meg tudjuk menteni ezt a szezont, legalább az európai porondon. Ezért követeljük minden hűséges Partizan-szurkoló nevében a vezetőség és a vezetőedző azonnali távozását.
Ebben a korrupcióval, hozzá nem értéssel és igazságtalansággal telített társadalomban szólunk minden hűséges Partizan-szurkolóhoz, hogy ne nézzétek tétlenül, amíg a klub összeomlik! A Partizan idén lesz 70 éves. Kizárólag a ti szeretetetek és hűségetek miatt tudta megérni ezt a kort. Most a klubnak még nagyobb szüksége van rátok, mint bármikor, álljatok hát ki mellette, ne hagyjátok tönkremenni, ne hagyjuk elveszni azt a temérdek dicsőséget, győzelmet és tiszteletet, amit 70 év alatt felépítettünk. A változások elkerülhetetlenek. A Partizan nem tud tovább várni, a Partizannak fel kell ébrednie, nem pedig kómába esnie.
Sírásók, ne hagyjátok magára szeretett csapatotokat, a történelmét, az iránta érzett szereteteteket! Ne hagyjátok magára a Partizant!
Ez már nem is katasztrófa volt, hanem valami egészen szürreális tragikomédia.
A stadion megint kongott az ürességtől. A hivatalos beszámoló szerint 3000 szurkoló jött el a Humska utcába.
Amúgy, a nap poénja: valaki kiaggatta ezt a transzparenst a stadion keleti tribünjére.
A transzparens szövege: El a kezekkel Babínnyótól!
(képek: Twitter)
Innen is sok szeretettel üdvözlöm az illetőt, aki ezt kiaggatta és üzenem, hogy bár nekem lenne ennyi szabadidőm.
Aztán kivonultak a fiúk. És valami egészen fura történt.
Először is, ilyen pólóban volt mindenki, hazaiak és vendégek egyaránt.
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
A pólókon "Ja volim Srbiju" (Szeretem Szerbiát) felirat.
És ezek után a két csapat rázendített a szerb himnuszra.
(kép: hotsport.rs)
Átlagszurkoló meg csak nézett, mint hal a szatyorban.
Állítólag mostantól ez így lesz, ha a Partizan otthon játszik. Szerb himnusz, minden alkalommal. Arról egyelőre semmi infó nincs, hogy ez mire jó és ki találta ki, illetve hogy a szuperliga többi csapata is bevezeti-e, vagy ez csak ilyen Humska utcai specialitás marad.
Szurkolók a himnusz alatt
(kép: Twitter)
Észrevettétek amúgy? A déli tribünre egy hatalmas szerb zászló volt kifeszítve. Mintha a szurkolók előre tudták volna, hogy mi következik. De ez még mind semmi.
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
A szokásos szurkolói zászlókon kívül nemzeti színű zászlókat is lengettek. De ha jól megnézitek, ezek nem szerb zászlók.
Hanem fejjel lefelé fordított orosz zászlók.
Nem áll szándékomban belemenni nemzeti-nacionalista kérdésekbe és/vagy huzavonába. Külföldiként amúgy sincs sok jogom hozzá.
Csak kurvára utálom, amikor hülyének néznek és azt hiszik, hogy bármit megengedhetnek maguknak.
A meccsre fordítva a szót, az első valamirevaló megmozdulás a 6. percben volt. Vulićević ment fel a jobb oldalon a labdával, továbbította Andrija Živkovićnak. Živković középre cselezte magát, rálőtte, fölé. A Rad egyből indított is egy kontratámadást, jöttek fel a bal oldalon. Đurić kapta középen a labdát, rá is lőtte, fölé.
A 8. percben megint Vulićevićnél volt a labda. Beadta középre, ahol Bozsinov várta. Rá is lőtt, de baromi rosszul találta el a labdát. Kimaradt.
A 10. percben szabadrúgást kapott a Rad vagy 30 méterre a kapunktól, a jobb oldalon. A lövést a védőink kifejelték, indulhattunk kontratámadásra. Andrija Živković vitte fel a labdát a bal oldalon és átpasszolta a túloldalra Aboubakarnak, de egy védő közbevetette magát és szögletre tolta a labdát.
Az a helyzet, hogy már itt lehetett érezni, hogy valami hiba van a Mátrixban. A Rad hosszú perceken keresztül birtokolta a labdát, passzolgattak, próbálkoztak. Mi meg... nos, mi meg loholtunk utánuk. Nem haraptuk rá magunkat a nyakukra, nem csúsztunk be, nem léptünk oda, mint valami domináns hím, hogy adod ide, de rögtön, kiskancsó, az ilyen játék nem nektek való. Vagy valami ilyesmi. De semmi ilyesmi nem történt... Végül a 15. percben Babović szerencsétlenkedett a labdával, aztán végül valahogy csak sikerült beküzdeni Aboubakarnak középre. Aboubakar rálőtt, fölé.
Egy perccel később Jevtović lőtt rá jó messziről, ez is fölé.
A 18. percben Subić szaladt fel a bal oldalon és ívelte be, a kapus leszedte a lövést.
Subić ezen a mérkőzésen debütált, egyből a kezdőcsapatban
(kép: hotsport.rs)
A 20. percben szöglethez jutott a Rad. Érkezett be a lövés, Vidić felemelkedett és nemes egyszerűséggel befejelte a hálóba. 0:1. Hihetetlen, ilyen nincs.
Sokat nem kellett várni az egyenlítésre. A középkezdés után felloholtunk a Rad 16-osa elé, majd szabadrúgást kaptunk a jobb oldalon. A lövés megpattant egy védőn, majd az ötös vonalához hullott. Nagy kavarodás támadt, majd a labda Bozsinov elé pattant. A bolgár pedig lecsapott rá és belőtte. 1:1
(kép: Facebook/Fudbalksi klub Partizan)
Rá egy percre egyszerre hárman feküdtek a földön. Két Rad-játékos összecsattant, amikor egyszerre startoltak rá a labdára, az egyikük magával sodorta Fabriciot is. A játék hosszú percekig állt.
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
A 28. percben Andrija Živković passzolta át a labdát a túloldalra Aboubakarnak, de őt szerelték a védők. A labda Subić elé pattant. Subić rálőtt, fölé. Egy perc múlva újra Andrija Živkovićnál volt a labda. Cselezett, majd ellőtte Bozsinovnak, aki a kapu előtt várta. Bozsinovra vagy öt Rad-játékos mozdult egyszerre, hatalmas kavarodás támadt. Bozsinov végül rálőtt, de kimaradt a helyzet. A labda Brašanac elé pattant, ő visszapasszolta Bozsinovhoz, végül a védők kirúgták a labdát a mezőnybe.
Ezen a szakaszon, ha lassan is, de visszaállni látszott a világ rendje. A Partizan jóval többet birtokolta a labdát, támadott, és noha betalálni nem sikerült, egyértelműen mi irányítottuk az eseményeket. A 37. percben Vulićević kapta a labdát és ívelte be középre. A kapus leszedte a lövést.
A 41. percben Andrija Živković küldte át a labdát Aboubakarnak a túloldalra, de két védő is rástartolt és szerelték a kamerunit. Egy perccel később megint Andrija Živković cselezett a jobb oldalon és passzolt Babovićnak. Babović viszont jó szokása szerint nekiállt körülményeskedni, a védők simán szerelték.
A legutolsó percre maradt egy Rad-szabadrúgás, de a gól óta a kapuban egyfolytában unatkozó Živko Živković simán leszedte.
A félidőben az öltözőbe vonuló csapatot füttykoncert kísérte. És hol volt még a vége...
A második félidő legelején, a 47. percben Babović ívelte előre a labdát Bozsinovnak, Bozsinov rálőtte, de a lövését egy védő blokkolta.
Aztán csend lett. Az égvilágon nem történt semmi közel 10 percen keresztül. De tényleg semmi. A középpályán volt valami tili-toli, a két kapus szendergett. Végül az 55. percben Subić elégelte meg és passzolt Bozsinovnak balról. Bozsinov rálőtte és telibe találta a felső kapufát. A labda Babović elé pattant, ő rálőtt, a védők blokkolták a lövését, a labda végül a kapusé lett.
A 60. percben a bal oldalon vezetett egy támadást a Rad. A labdát beívelték középre, egyenesen Veselinović elé, aki rá is lőtte vagy 15 méterről, de kimaradt a helyzet.
A 63. percben Andrija Živković cselezett a jobb oldalon. Középre adta Babovićnak. Babović rálőtt, a kapus védett.
A 67. percben jobbról érkezett egy beívelés a Radtól. Živko Živkovićnak nem okozott problémát.
Az volt, hogy noha egyértelműen nálunk volt többet a labda és még ráadásul támadtunk is, egyszerűen nem és nem akart sikerülni semmi. A Partizan játékosai kótyagosan kóvályogtak a pályán és mintha egy épkézláb elképzelésük sem lett volna, hogy mit is kezdjenek magukkal. A taktika láthatóan egyetlenegy sablonra épült: passzoljátok ki Andrijának a jobb oldalra, ő majd fölviszi, megpróbál bemenni középre, mert úgyis olyan ügyesen tud cselezni, aztán aki épp ott van középen, az rálövi.
És ennyi.
Gyerekek, ennyit még én is tudok, hurrá! Tessenek mondani, lehetek akkor én a Partizan új edzője?
A 70. percben Aboubakar kapta a labdát Babovićtól. Jó hosszú indítás volt, de Aboubakar nekiiramodott, kapura tört... a kapus pedig baromi nagyot védett.
Egészen elszörnyedve vettem észre, hogy a játékosok nem küzdenek. Nem akarnak meghalni a pályán. Valami egészen szánalmas, csapnivaló alibi-futballt játszanak, támadás helyett hátrafelé passzolgatták a labdát. Ez nekem személy szerint azért is különösen fájó, mert annak idején pont ezért ábrándultam ki egy életre a magyar futballból, emiatt az impotens, ötlettelen anti-futball miatt. A szentségit neki, ti nyomorult falábúak, a szurkolók pont azért szeretik annyira a Partizant, mert egészen a lefújás pillanatáig küzdenek, harcolnak, mint az oroszlánok, a tüdejüket kiköpve, a szívüket a pályára kitéve. De ti, ti egy nagy rakás szerencsétlenség voltatok, akik szégyent hoztatok a fekete-fehér csíkos mezre. Semmilyen kifogás nem létezik erre. És ez nemcsak a játékosok szégyene, hanem az edzőké is, a vezetőké is, akik a hájas valagukat vakargatva, ölbe tett kézzel nézik, ahogy a Partizan, a tavalyi bajnok lassan csúszik lefelé a tabellán is, meg erkölcsileg is. Nem létezik, hogy nem veszitek észre, ti mocskos disznók. Ti ezt direkt csináljátok. És a játékosokkal vitetitek el a balhét.
Ha már itt tartunk: a mai mérkőzésen egyetlen olyan játékos volt, aki megérdemli, hogy a Partizan mezét viselje.
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
Andrija Živković volt az egyetlen, aki végig futott, végig játszott, és akinek elképzelése is volt arról, amit csinál. Ő volt az egyetlen, aki szívét-lelkét beleadta ebbe a meccsbe, amit egyébként izomból meg kellett volna nyerni vagy 5:0-ra. Rohant, cselezett, szabadrúgást és szögletet rúgott, nem egyszer őt is rúgták, de ő feltápászkodott és folytatta.
Most pedig felállsz, nem érdekel, hogy ellustultál vagy durcás vagy, és egy perc néma tisztelgéssel adózol neki.
A többiek mind vagy beleszürkültek a mezőnybe, vagy csak alibiből voltak a pályán.
Hol is tartottam?
Ja, igen. 77. perc. Andrija Živković lőtt rá, a kapus szögletre védett. A szögletet Žile ívelte be, Šaponjić a magasba emelkedett, hogy ráfejelje, fölé.
A szurkolók pedig egyre dühösebben fütyültek.
A 79. percben megint Andrija Živković passzolt Šaponjićnak jobbról, de Šaponjićnak vagy túl hosszú, vagy csak simán pontatlan volt a passz, mindenesetre a helyzet kimaradt.
A 81. percben a Rad támadott a bal oldalról. A támadójuk átívelte a labdát a túloldalra Veselinovićnak. Ő rálőtt, Živko Živković kivédte.
A 82. percben szabadrúgást kaptunk. Babović állt a labda mögé, beküldte középre, Šaponjić felugrott, hogy ráfejeljen, fölé. Három perccel később Subić küldött bal oldalról egy lövést, fölé.
És zúgott az "Uprava napolje" kórus.
A 87. percben Denić loholt fel a bal oldalon, tökegyedül, az égvilágon senki sem zavarta őt ebben. Rálőtt, az oldalhálót találta el. Már indultunk is kontrára, Andrija Živković passzolt Ninkovićnak, Ninković rálőtt, egy védő blokkolta.
A 88. percben Babović passzolta oda Saša Ilićnek. Saša Ilić visszapasszolta volna Babovićnak, de a védők blokkoltak. A labda Andrija Živković elé pattant, ő ráküldte, fölé.
A Partizan mindenáron gólt akart szerezni. Komoly nyomás alá helyeztük a Rad kapuját, de teljesen eredménytelenül.
A 90. percben Šaponjić kapta a labdát hátulról. Egyből kapura is tört, sőt, be is lőtte, de a partjelző lest lengetett, a bíró pedig érvénytelenítette a gólt.
Nincs szerencsénk, a szentségit neki. Hosszú, kínkeserves szenvedés után végre bepasszíroznánk egy gólt, de mégsem, mert les.
A 90+4. percben szögletet kaptunk. Utolsó lehetőség... Érkezett be a lövés, Šaponjić ráfejelte, a kapus elkapta.
A lefújás után a feldühödött szurkolók még percekig skandálták, hogy Uprava napolje.
A szívemre teszem a kezem, és beismerem, akármennyire is fáj: ez a csapat nem érdemelte volna meg a győzelmet. Mintha önmagunktól kaptunk volna ki (annak ellenére, hogy döntetlent játszottunk) ezzel a csapnivaló, rettenetes, kutyaütő játékkal.
Ezen kívül el kell, hogy ismerjem, noha szörnyű és nagyon megalázó, de a Rad ma jobb volt nálunk. Teljes mértékben megérdemelték azt az ünneplést, amit a mérkőzés után csaptak a pálya szélén.
Szilárd meggyőződésem, hogy az igazságot ki kell mondani, akármennyire is fáj. Tisztában vagyok azzal, hogy ez sokaknak nem tetszik. De inkább fájjon, mint homokba dugott fejjel hallgatni a hazugságokat.
Ez a döntetlen felért egy vereséggel
(képek: hotsport.rs)
A végére ezt iderakom slusszpoénnak. A Grobarski Trash Romantizam kreatívjai csinálták.
Gólszerzők: Bozsinov (22.), ill. Vidić (20.)
Sárga lap: Jevtović (49.), Fabricio (81.), Babović (90.), ill. Obradović (67.), Budaković (78.), Trninić (81.)
A bajnokság jelenlegi állása:
1. Crvena Zvezda 26 pont
2. Javor 20 pont
3. Partizan 17 pont
4. Vojvodina 17 pont
5. Čukarički 15 pont
6. Borac 15 pont
7. Radnički Niš 15 pont
8. Novi Pazar 15 pont
9. Rad 13 pont
10. Spartak Zlatibor Voda 11 pont
11. FK Voždovac 10 pont
12. Metalac 10 pont
13. Mladost 10 pont
14. Surdulica 7 pont
15. Jagodina 7 pont
16. OFK Beograd 6 pont
