KK Partizan - Crvena Zvezda 65:70 (rájátszás, döntő, 4. meccs)

Ilyenkor az ember úgy érzi magát, mint egy tele köpőcsésze. Még így is, hogy direkt aludt rá egyet. És még úgy is, hogy valahol fel volt rá készülve. Ha lehetek ennyire brutálisan őszinte: valahol nem lepett meg a végeredmény. Volt bennem végig egy olyan érzés, hogy ez a mostani Partizan nem lesz képes felvenni a versenyt a hihetetlenül erős, nagyon jól szervezett és felkészült Crvena Zvezdával.
De attól még rohadt pocsékul érzi magát ilyenkor az ember :(
Rengetegen eljöttek megint.

Ott volt Danilo Anđušić...

...Kosta Perović...

...Miloš Vujanić és Milenko Tepić...

...Nikola Milutinov és Nemanja Bezbradica...

(képek: hotsport.rs)

...Nemanja Mihajlović...

(kép: Twitter)

...ezen a képen nem annyira Nikola Peković az érdekes, hanem a háttérben álló Vladimir Volkov...

...de eljöttek a pólósok is...

A photo posted by Nikola Jaksic (@njaksic) on Jun 9, 2016 at 1:26pm PDT

...és ott volt megint Joffrey Lauvergne...

(kép: hotsport.rs)

...aki hihetetlen ovációt kapott a Partizan szurkolóitól.

A fiúk közben kivonultak a parkettre...

(kép: hotsport.rs)

...Lauvergne együtt énekelte a szurkolókkal, hogy "Dobro pamtim sve"...

...még egy utolsó kupaktanács a kezdés előtt...

(kép: Facebook/KK Partizan)

...és belecsaphattunk a lecsóba.
Két perc sem telt el, Murić már meg is kapta az első faultját.

Eskü, eszembe jutott, hogy a fogadóirodáknál kéne egy olyan lehetőség, hogy nemcsak a meccs végeredményére meg a győztesre lehessen fogadni, hanem arra is, hogy Murić hány percen - vagy akár másodpercen - belül kapja meg az első faultját. Extra lehetőségként arra is lehetne tippelni, hogy eljut-e három faultig az első negyeden belül. Akkorát lehetne ezzel kaszálni, hogy a fal adná a másikat. (Az ötletért némi százalékot azért szeretnék, köszönöm.)

4:4 után magabiztosan vezettünk (12:6). A Zvezda mintha meg lett volna zavarodva. Megint rengeteg volt a fault, megint kihagytunk egy rakás helyzetet, de vezettünk (14:9).

A 7. percben Murić megkapta a 3. faultját. Katasztrofális volt a teljesítménye, és nemcsak ezen a meccsen, hanem a döntő összes mérkőzésén. Fault egy percen belül, három személyi hiba már az első félidőben, vagy épp már az első negyedben... Oké, egy mérkőzésen még elmegy, pláne egy derbin. De MINDEGYIK mérkőzésen... azért az már egy kicsit sok.
És nem ellenérv az, hogy de Dangubić is eljutott a 3. faultig az első negyedben, mert egyrészt fütyülök Dangubićra, másrészt egy Partizan-játékosban legyen már annyi önuralom, hogy nem halmoz fel ennyi személyi hibát egyből a meccs elején.

19:13-ról feljött a Zvezda 20:18-ra. A legutolsó pillanatban szerzett Milutinović egy találatot, pont a negyed végét jelző dudánál. 22:18 lett a negyed vége.

Andreja Milutinović

(kép: Facebook/KK Partizan)

A második negyed elején a Zvezda átvette a vezetést (22:23). Nem sokkal később Micić technikai faultot kapott, a kapott büntetőből átvettük a vezetést (25:23). Folyt a küzdelem rendesen, annyira, hogy nem sokkal később Lazićra is technikai faultot sóztak.

Ugyanaz a bíró volt, aki az első két meccset vezette, most viszont meglepően pártatlannak tűnt. 

29:23-ra vezettünk, 7 pontos sorozat volt a hátunk mögött, amikor berepült a pályára egy petárda.

Állt a játék, mindenki reklamált, ki ezért, ki azért. Aztán amikor végre folytathattuk, egyből azzal indítottunk, hogy sorozatban 3 hárompontos-lehetőséget hagytunk ki. Aleksandar Džikić időt kért, valahogy sikerült összerázni a csapatot (31:27).

Jól hallottam, hogy itt a tömeg elkezdte skandálni, hogy "Duško Vujošević, ša la la la la"?...

A Zvezda feljött 31:30-ra. Jones pár másodpercen belül 3 faultot szedett össze. Veličković tartotta a csapatban a lelket. Szoros volt az állás, de legalább vezettünk (37:36). Feszült, de izgalmas mérkőzés volt itt a második negyedben  - legalábbis jobb és izgalmasabb volt, mint az előző három.
A Zvezda egy hárompontossal átvette a vezetést (37:39) és ugyan még kiegyenlítettünk egyszer (39:39, Marinković), de a félidőben ők vezettek újra (39:41).

Kurvaanyázás a félidőben, mert nem telhet el meccs úgy, hogy ne legyen valami balhé

A harmadik negyed szörnyű volt. A legelején Murić megkapta a 4. faultját, mellesleg teljesen jogosan.

Támadtunk, ő pedig a támadás kellős közepén fellökte Jovićot. Persze, hogy támadói fault, teljesen egyértelmű volt. Egyértelmű és tökfelesleges.

A Zvezda egyre magabiztosabban játszott, mi pedig óvodás hibákat követtünk el. Lépéshibák, kifutottunk a támadóidőből, fault fault hátán... Jones hárompontost akart dobni, a labda lepattant, valaki vissza akarta pofozni a gyűrűbe, de az is lepattant. Szétesett a csapat. Az ellenfél vezetett (44:50), és a legrosszabb ebben az egészben az volt, hogy ugyanazt az emberfogós-egész pályán letámadós taktikájukat játszották, amit az összes eddigi meccsen. Mintha nem létezne ez ellen semmilyen taktika vagy csodaszer. A csapat egyre idegesebb lett, ez pedig egyre több hibát eredményezett (kihagyott helyzetek, lepattanó labdák egész sora). Próbálkoztunk mi is ezzel az ellenfélre a palánk alatt rácsimpaszkodós trükkel, de nagyon nem jött be, minden alkalommal fault lett a vége és szabaddobás az ellenfélnek. 46:54 volt a vége előtt, Wilsonnak sikerült egy találatot szereznie pont a dudánál (48:56).

Jamar Wilson

(kép: Facebook/KK Partizan)

Az utolsó negyedre felmorzsolódtunk. A Zvezda visszaszerezte a 10 pontos különbséget (50:60). A negyed felénél kitört a verekedés, Zirbes kezdte lökdösni Jonest, aztán Wilsonba is belekötött. Síkideg volt mindenki, Lazić kipontozódott, nem sokkal utána Wilson is. Erőlködtünk, de az összes próbálkozásunk lepattant a gyűrűről. A Zvezda vezetett (61:65), aztán 39 másodperccel a vége előtt Murić büntetőjével feljöttünk 63:65-re. A Zvezda vezetőedzője itt időt kért. Egyre nagyobb volt a feszültség. 25 másodperc volt már csak hátra. Büntető a Zvezdának. (63:67) Aleksandar Džikić időt kért. Visszajövünk a parkettre, Jones bedob egy kosarat (65:67) 19 másodperccel a vége előtt, nagy kínnal-keservvel. Újra időt kér a Zvezda. Visszajövünk a parkettre. Vitkovacra faultot fújnak, büntető a Zvezdának (65:69). Még egy utolsó kísérletet teszünk hárompontos dobásra, de elrontjuk. Totál idegbeteg a csapat. 7 másodperc van már csak hátra. Büntető a Zvezdának. Az egyiket bedobják (65:70). Már csak arra van idő, hogy bedobjuk a labdát a pályára és már szól is a duda. Vége. Ennyi volt.
A szurkolók viszont úgy fogadták a csapatot, mintha legalábbis megnyerték volna a bajnoki címet.

A pár évvel ezelőtti esetből okulva (amikor a Partizan lett a bajnok, Simonović pedig a díjátadó előtt nemes egyszerűséggel elemelte a serleget és a Zvezda-szurkolók közé vitte) most a szekusok vigyáztak a bajnoki serlegre

Novica Veličković a meccs végén. Eskü, ő volt az egyetlen a meccsen, meg talán végig a döntőben, aki megérdemelte a Partizan-mezt

(képek: Twitter)

A meccs utáni sajtótájékoztatón Aleksandar Džikić megerősítette, hogy Kevin Jones elhagyja a csapatot. Az ok prózai: olyan magas fizetést kérne, amit a csapat már nem tud neki megadni. Jones valószínűleg az NBA-ben folytatja.
Nincs megerősítve hivatalosan, de a csapat nagy része maradni fog. Vrabac, Marinković, Cvetković, Andrić és Koprivica maradnak. Veličkovićnak elvileg lejár a szerződése, de a klub mindent megtesz, hogy marasztalja. Murić még nem biztos, de nem kizárt, hogy ő is maradni fog a Partizannál.

KK Partizan: Aranitović (3), Jones (12), Murić (4), Marinković, Veličković (19), Vitkovac (4), Đumić, Magdevski, Milutinović (4), Williams (5), Vrabac (1), Wilson (13)

Crvena Zvezda: Kinsey (15), Rebić, Dangubić (3), Mitrović (10), Lazić, Micić (5), Simonović (15), Gudurić, Jović (3), Miller (4), Zirbes (15), Štimac

Görhoki-bajnokság, 3. forduló - továbbra is veretlenek vagyunk

Még a múlt hét végén, vasárnap volt a görhoki-bajnokság 3. fordulója, le is mentünk egy laza kis átmozgató edzésre.
Három mérkőzést játszottunk, az első egyből a rangadó volt. Ez volt talán az egyetlen meccs, ami kicsit megizzasztotta a társaságot. A Zvezda kétszer is vezetett, először 0:1-re, aztán a félidőben már 2:4 volt nekik. A harmadik negyedben viszont vágtunk 3 gólt (5:4), a negyedikre meg kiütöttük őket (9:5). Nemanja Nikolić és Vladimir Ljutovac volt a két fő gólszerzőnk.
A második meccset a Spartak ellen játszottuk. Sima ügy volt, 8:1-re lejátszottuk őket, Nikolić itt is csúcsra járatta magát, 4 gólt szerzett. A végén az NS Stars-szal csaptunk össze, ez egy elmaradt mérkőzés volt még az első fordulóból, amit most sikerült bepótolni. 10:3-ra megnyertük. Ognjen Stoiljković 3 gólt szerzett, Marko Brkušanin és Lazar Leštarić kettőt-kettőt.
24 ponttal vezetünk a tabellán, gyakorlatilag már bajnoknak számítunk. (A második helyezett Vitez 7 ponttal van mögöttünk.) A következő forduló(k)ról a szövetség később fog dönteni, mert most mindenki a görhoki-világbajnokság selejtezőire készül. A selejtezőket június 22. és 25. között fogják játszani.
Néhány kép a mostani fordulóból:

Rangadó

Ez már valamelyik későbbi meccs (valószínűleg az NS Stars ellen, de javítsatok ki, ha tévedek)

(képek: Facebook/Savez hokeja na ledu Srbije)

A bajnokság jelenlegi állása:
1. IHK Partizan 24 pont
2. HK Vitez 17 pont*
3. CZ 15 pont
4. Spartak 9 pont
5. Vojvodina 3 pont
6. NS Stars 1 pont**

A *-gal jelöltnek 1, míg a **-gal jelöltnek 2 mérkőzéses hátránya van

Crvena Zvezda - KK Partizan 72:75 (play-off, döntő, 3. meccs)

Nyertünk.
Más kérdés, hogy akkora szerencsénk volt, mint egy ház és sikerült kihasználnunk a Zvezda elbizakodottságát, azt, hogy úgy jöttek ki a pályára, hogy már a zsebükben érezték a bajnoki címet. Ha lehetek brutálisan őszinte: ezt a mérkőzést inkább a Zvezda vesztette el, mint mi nyertük meg.
De a sport nem "inkább"-okról meg szerencséről szól, hanem pontokról és/vagy gólokról. A végén pedig úgyis csak az eredmény számít.

Előre szólok: lehet, hogy sokan megharagudnak rám, de a végeredménytől függetlenül nem leszek kíméletes senkihez.

Förtelmesen kezdtünk. Ezen nincs mit szépíteni. Ilyen szar, hulladék meccskezdést még nem produkált a csapat egyszer sem, amióta nézem őket (3 éve). Az egész rohadt negyedben 5 AZAZ ÖT PONTOT SZEREZTÜNK. Nem többet, nem kevesebbet. Ötöt.
És azt is mind Jones dobta.

Kevin Jones

(kép: Facebook/KK Partizan)

Teleszartuk a gatyát. Öt rémült mezei egér rohangát a pályán, teljes fejetlenségben. Szégyen volt. Gyalázat. Nincs rá mentség.
13:5-re végződött a negyed. Oké, a Zvezda se vitte túlzásba. De mint mondtam, ők úgy jöttek ki az öltözőből, hogy ők ma márpedig ünnepelni fognak.
(Vagy mégsem.)
A második negyed Veličković és Miller kakaskodásával indult.

(kép: hotsport.rs)

A bírók ezt úgy oldották meg, hogy mindkettőjükre technikai faultot sóztak.

Most nem az a bíró volt a mérkőzés fő játékvezetője, aki az előző két meccsen. Poénkodhatnék, hogy biztos ezért is sikerült nyernünk, de az biztos, hogy most - legalábbis a meccs elején - kevesebb volt a fault és az ordító játékvezetői elfogultság. Később azért beindult a nagyüzem.
Amúgy értem én, hogy iszonyat feszültség volt a pályán, de kedves KLS-illetékesek, nem lehetne ilyenkor külföldi bírókat hívni?

Mindenesetre egy kicsit összekaptuk magunkat (15:10). Ehhez az is kellett, hogy a Zvezda egy rakás helyzetet kihagyjon. Veličković pedig brillírozott. Szórta a hárompontosokat, elsősorban neki köszönhető, hogy feljöttünk 24:22-re és tartani is tudtuk ezt a minimális különbséget. Egy ponton átvettük a vezetést is, Murić először kiegyenlített (26:26), majd ugyanő büntetőt kapott és egyet értékesített is belőle (26:27). Nem tartott sokáig az előnyünk (28:27). A két csapat erőlködött, eredménytelenül. Végül a bírók megszánták a Zvezdát és a negyed végén adtak nekik egy büntetőt. Kétpontos hátránnyal, 29:27-tel mehettünk félidőre.

A Zvezda játékosai nem voltak kíméletesek Murić-tyal

(kép: hotsport.rs)

A harmadik negyedben beállt Williams

hol a túróban volt az egész első félidőben?...

és egyből felpörgött a játékunk.

Darrell Williams

(kép: hotsport.rs)

Kiegyenlítettünk (29:29), a vezetést is átvettük (29:31) és tartottuk (37:39). Williams hihetetlen sorozatot produkált és ezt később sem hagyta abba (39:41). A Zvezda kiegyenlített (43:43), rövid időre a vezetést is átvette (45:43), aztán Murić hárompontosával újra mi vezettünk (45:46). Itt kezdett el nagyon visszaütni az, hogy a Zvezda túltengő önbizalommal érkezett erre a meccsre. Nemcsak vezettünk (47:50), de amit Vrabac a negyed legvégén, a dudánál produkált, az nem volt semmi.

Fogta magát és egész egyszerűen elhajította a labdát a félpályánál...

...ami aztán úgy behullott a gyűrűbe, ahogy kell, és lehetett ünnepelni

(képek: hotsport.rs)

Van videó is a jelenetről:

47:53 lett a negyed vége.

Igen, vezettünk. De mégis volt valami, ami elszomorított, vagy legalábbis elkedvetlenített annyira, hogy nem tudtam felhőtlenül örülni a vezetésünknek. Nevezetesen az, hogy nem láttam a csapatban egyetlen húzóembert sem. Nemcsak most, hanem az elmúlt kb. 5-6 mérkőzésen sem. Oké, Veličković a hallatlan rutinjával képes volt kirángatni minket a mélypontról többször is, de ezt tökegyedül kellett csinálnia, mert a többiek nem asszisztáltak hozzá. Oké, voltak másoknak is jobb momentumai, mint pl. Vrabacnak ez a hárompontosa, vagy Williams teljesítménye most, a 3. negyedben. De egyrészt ezek közül egyik sem egyenletes teljesítmény, másrészt a többiek egyszerűen beleszürkültek a mezőnybe. Wilson konkrétan láthatatlan volt, Murić az eddigi meccseken leginkább a faultjaival tűnt ki. A többiekre is csak azért emlékszem, mert a jegyzeteimben szerepel a nevük egy-egy találatnál. De semmi kiemelkedőt nem nyújtottak. Ez pedig rohadtul gáz, mert ez a PARTIZAN, nem valami nevenincs vidéki kiscsapat.

Aztán jött az utolsó negyed, ahol bemutattuk, hogy kell 15 pontos előnyt szerezni, aztán rögtön azt is, hogy kell ezt az előnyt szinte az utolsó pontig elveszíteni.
Az elején vezettünk. Már-már magabiztosan (50:59). Elértük a 10 pontos különbséget (52:62). Utolsó negyed, emberek, és vezetünk 10 ponttal! Sőt, Jones hárompontosával már 52:65 volt. Aranitović is beköszönt (52:67). 15 pont, az utolsó negyedben!!!
Ja, mégsem.
Pillanatok alatt leolvadt 10 pontra (57:67). Murić hozott egy hárompontost (57:70) három perccel a vége előtt. 62:72-nél Veličković kipontozódott, a Zvezda pedig felpörgött (65:72). Ment az egész pályás letámadás, a verekedés, egy egészen lehetetlen helyzetben Vrabacra fújták a faultot. Még az ArenaSport kommentátorai is hitetlenkedtek... 50 másodperc volt hátra, 70:73 volt az állás. A Zvezda fogcsikorgatva küzdött, mi pedig kétségbeesetten védtük az állást. Wilson büntetőből kicsit növelte az előnyünket (70:75), a Zvezda 9 másodperccel a vége előtt újra betalált (72:75). A legkritkusabb pillanatban Wilson kiejtette a labdát a kezéből, az volt a rohadt nagy szerencsénk, hogy már csak 2-3 másodperc volt hátra és a Zvezdának nem volt ideje újabb támadásra.
Itt meg lehet nézni az egész cirkuszt:

Aztán vége lett. Az állás most 2:1 a szomszédoknak, folytatás csütörtökön 21 órától az ArenaSport 1-en.

(kép: hotsport.rs)

Crvena Zvezda: Kinsey (10), Rebić, Dangubić (4), Mitrović (4), Lazić (4), Micić (3), Simonović (15), Gudurić (3), Jović (5), Miller (5), Zirbes (19), Štimac

KK Partizan: Aranitović (4), Jones (13), Murić (12), Marinković, Veličković (13), Vitkovac (4), Đumić, Magdevski, Milutinović (8), Williams (12), Wilson (4)

KK Partizan - Crvena Zvezda 86:87 (play-off, döntő, 2. meccs)

Mindenkinek a kurva anyját.
Ilyen nincs, basszus. Egyszerűen nincs.
Először megmutattuk, hogy lehet 20 pontos előnyt szerezni teljes ellenszélben, úgy, hogy az összes bíró folyamatosan az ellenfélnek kedvez, de úgy, hogy nem is titkolják.
Aztán megmutattuk, hogy lehet ezt a 20 pontos előnyt elveszíteni.
A végén meg azt, hogy mennyire meg lehet alázni egy kosárlabdacsapatot.
Ráadásul mindezt egy csomó régi kedves haver és ismerős előtt. Ott voltak egy csomóan.

Aleksandar Atanasijević (jobbra), a Partizan egykori röplabdása a haverokkal

Nikola Ninković (középen) is hazajött Olaszországból

(képek: hotsport.rs)

Miroslav Bogosavac

(kép: Facebook/KK Partizan)

Kosta Perović

 Milenko Tepić és Miloš Vujanić

(képek: hotsport.rs)

Bivši igrači Partizana Tepić,Drobnjak i Vujanić na utakmici finala plej ofa.#playoff #superliga #vecitiderbi pic.twitter.com/qnKRqETnGs

— Telegraf Sport (@TelegrafSport) June 5, 2016

Közben bemelegítettünk. Cvetković sérülése miatt most Magdevski is helyet kapott a csapatban.

Más kérdés, hogy ha jól emlékszem, megint nem játszott egy percet sem. De javítsatok ki, ha tévedek.

Andrej Magdevski a bemelegítésnél

(kép: Twitter)

Još malo do početka 2. utakmice @PartizanBC @kkcrvenazvezda #kls #sportmts pic.twitter.com/UiDYSowZj9

— sportmts (@tvojsvetsporta) June 5, 2016

Himnusz

(kép: hotsport.rs)

Aztán belecsaptunk a lecsóba. De úgy, hogy fél perc sem telt el és Đumić már meg is kapta az első személyi hibáját. (A negyed közepére a harmadikat is rásózták a jószívű bírók, mert három az igazság Szerbiában is.) Vezettünk, de nagyon keserves volt. Az ellenfél már az elején elkezdte a múltkor is jól bejáratott emberfogós taktikáját, aggresszívek voltak, ha egy Partizan-játékos megközelítette a palánkot, egyből hárman akaszkodtak rá. A bírók tök feleslegesen voltak ott, simán beállhattak volna a Zvezda soraiba, a kutya nem vette volna észre. Már a meccs elején 5:0 volt a faultok aránya

nekünk hát... naná, majd a Zvezdának, mi?...

és ez a későbbiekben csak sokkal rosszabb lett. (Természetesen minden egyes faulthoz járt az ajándék büntető.)
De sebaj. Vezettünk, sőt, már itt megugrottuk a 10 pontos különbséget (25:15). Murić parádézott. Ha kellett, giganagyot blokkolt, ha kellett, akkor ellopta a labdát és bezsákolta, és szórta a pontokat

már amikor épp nem őrá szórtak faultot a bírók

(kép: hotsport.rs)

A végén a Zvezda feljött 25:21-re.
A második negyed még durvább volt. A legelején Murić is megkapta a 3. faultját, mert miért ne. Aztán lehalt az ArenaSport közvetítése. Én is. 27:26 volt az állás, amikor újra életre kelt. Pont lehetett látni azt a diadalmas pillanatot, amikor Novica Veličković ki tudja, milyen  hosszú idő után először összehozott egy hárompontost a Partizannak.

Az előző meccsen egyetlen hárompontost nem tudtunk dobni. Most, a második negyedben végre-valahára sikerült.
De gondolom, nem lövöm le nagyon a poént azzal, hogy ezután sem vittük nagyon túlzásba.

Novica Veličković (itt épp Quincey Miller ellen)

(kép: hotsport.rs)

Vezettünk, tartottuk magunkat, de közben röpködtek a faultok. Vitkovac egyből technikait kapott, miután a bíró x-edik irracionális ítélete után már nem bírt uralkodni magán és dühében földhöz vágta a labdát. De vezettünk, most már 20 ponttal (50:30), pedig a bírók mindent megtettek azért, hogy az összes létező faultot ránk fújják.

Ugyanazt a taktikát alkalmaztuk, mint a Zvezda. Valahányszor betörtek a palánk alá, három Partizan-játékos csimpaszkodott a támadóra. A gond csak az volt, hogy míg a bírók a Zvezdának simán elnézték az ilyen "védekezést", nekünk minden egyes alkalommal faultot fújtak.
Pártatlan játékvezetés, elmentek a jó édes anyátokba, abba.

Wilson és Kinsey megint megtalálták egymást

(kép: hotsport.rs)

A félidő 54:37-tel végződött.

A hangulat óriási volt

A harmadik negyednél már látszott, hogy nem lesz ez olyan baromi egyszerű. Kezdésnek a Zvezda csinált egy 8 pontos sorozatot (54:45) és már csak 9 pont volt az előnyünk. Marinković és Williams 59:47-re hozták fel a csapatot.
Jellemző volt a feszült légkörre, hogy Wilson és Kinsey üvöltve estek egymásnak a negyed elején. Úgy kellett őket szétszedni. Mondani sem kell, hogy Wilsonra fújták a faultot és a Zvezda kapott egy ajándék büntetőt is (59:49).
Az ellenfél egyre jobban csökkentette a hátrányát, lépésről lépésre. Már csak 7 pont volt az előnyünk (60:53). Aztán Jovićot, a Zvezda egyik játékosát megdobták valamivel. Annyit lehetett csak látni, hogy jött fel a labdával, aztán hirtelen a fejéhez kapott. A Partizan-szurkolók torkuk szakadtából ordítottak és valószínűleg nem sok hiányzott ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol.

Füstfelhő a Sírásók szektoránál valamikor a 3. negyedben

(kép: Twitter)

Végül megint Aleksandar Džikićnek kellett lecsillapítania a tömeget.

260 000 dinár. Ennyi büntetést kapott a Partizan a meccs után a rendbontások miatt.

De még mindig vezettünk 15 ponttal (70:55). A negyed végére is még mindig tartottuk a 10 pontos előnyt (72:62), bár pont ezek azok a meccsek, amik megtanítanak arra az alapigazságra, hogy a meccs akkor ér véget, ha megszólal a duda.

Novica Veličković

Adin Vrabac

(képek: hotsport.rs)

Ne kérdezzétek, mi történt a negyedik negyedben, mert fogalmam sincs.
Murić hárompontosával nyitottunk, ami kezdésnek tökéletes (75:62). A Zvezda még bedobott egy kosarat (75:64), aztán sokáig nem volt találat egyik oldalon sem.
Aztán az ellenfél bedobott két hárompontost és hopp, 5 pontnyira olvadt az előnyünk (75:70). Közben a bírók 40 másodperc alatt két faultot is Murićra fújtak. A Partizan szlovén játékosa ezzel ki is pontozódott.

(kép: hotsport.rs)

Egymás után röpködtek a büntetők a Zvezdának. Az előnyünk egypontosra csökkent (75:74). A Zvezda egy pillanatra átvette a vezetést (77:78), de Marinković egy óriási hárompontossal visszaszerezte (80:78). Alig volt hátra 2 perc a meccsből. A Zvezda büntetőt kapott, de nem sikerült kiegyenlíteniük (80:79). Sebaj, gyorsan kaptak egy másikat a jószívű bíróktól, akkor már sikerült (80:80). Aztán Veličković egy hihetetlen hárompontossal újra megszerezte a vezetést. (83:80)

Az egész kispad talpon...

(képek: Twitter)

Veličković bedobta, az aréna felrobbant

(kép: hotsport.rs)

(kép: Facebook/KK Partizan)

Itt már az utolsó percben jártunk. A pályán közelharc folyt, szó szerint. A bírók faultot fújtak Vrabacra, ment a Zvezdának a büntető (83:82). Folytatódott a harc, most mi kaptunk egy büntetőt. Jones bedobta (85:82). 19 másodperc volt már csak hátra. A Zvezda vezetőedzője időt kért. Visszajöttünk a pályára, és itt a bírók egy teljesen mondvacsinált indokkal faultot fújtak Williamsre. A pokol elszabadult. Van videó, meg is lehet nézni.

1 pont volt az előnyünk. 11 másodperc volt már csak hátra, amikor büntetőt kaptunk. Wilson egyet bedobott (86:84).
Aztán ami itt jött, arra nincs magyarázat. 6 másodperc volt hátra, amikor Gudurić megszerezte a labdát és valahonnét messziről, valószínűleg ilyen mindenmindegy-alapon rádobta.
És bement.
86:87
Az idő pedig lejárt. Annyi volt már csak hátra, hogy bedobhattuk a labdát az alapvonal mögül, de azt is csak azért, mert az a szabály, hogy a végét jelző duda akkor szólhat, ha játékban van a labda.
Vesztettünk.

Nem tudom, hogy mi történt. Tényleg nem. Ezen töprengek már tegnap este óta. 20 pontos előnyt csesztünk el. Nem tudok nem gondolni arra, hogy Duško Vujošević idejében ez nem történhetett volna meg. Dule élő egyenes adásban, egyenként szedte volna le a játékosok fejét a nyakukról, nem törődve a kamerákkal. Valami rohadtul hiányzott a csapatból. Harcoltak, küzdöttek, de...
...de a szentségit neki, egyedül Novica Veličkovićnál láttam azt a harci szellemet, ami még a régi, Dule-időket jellemezte. Egyedül rajta. És ezért óriási tisztelgés jár neki.
Nem tudom, hogy ez lenne-e a maximum, amit Aleksandar Džikić ki tud hozni a játékosokból, vagy épp maguk a játékosok nem képesek ennél többre. Az előző meccsen 31 ponttal kaptunk ki, most 20 pontos előnyt hagytunk veszni. Mindezt bajnoki döntőben, az ősellenséggel szemben. (Mert még ha egy Barcelonával vagy Fenerbahcéval játszanánk és ott lenne ugyanez, akkor nem szólnék egy szót se.)
Nem tudom mi lehet emögött, de egy biztos, így nem mehet tovább.

(képek: hotsport.rs)

.@PartizanBC #mondaymotivation #svikaojedan @NovicaV12 pic.twitter.com/r83EZ3uHC1

— sportmts (@tvojsvetsporta) June 6, 2016

(képek: hotsport.rs)

A harmadik mérkőzés kedden lesz, 21 órától. Az ArenaSport 1 élőben közvetíti.

KK Partizan: Aranitović (9), Jones (10), Murić (9), Marinković (6), Veličković (17), Vitkovac (4), Đumić, Magdevski, Milutinović, Williams (13), Vrabac, Wilson (18)

Crvena Zvezda: Kinsey (13), Rebić, Dangubić (13), Mitrović (8), Lazić (8), Micić (10), Simonović, Gudurić (11), Jović (13), Miller (6), Zirbes (13), Štimac (2)