Vasárnap délután 13:00 órakor kezdődött ez a meccs, ennek megfelelően eléggé vontatott lett a mérkőzés. Ráadásul az ég is szürke volt, lógott az eső lába (a második félidőben el is eredt).
Jönnek ki a csapatok kezdésre
Azért a 3. percben már volt egy helyzetünk, Tawamba passzolt Vulićevićnek, az ő beívelésére Đurđević érkezett, de őt blokkolták a védők. Utána sokáig nem volt semmi. Lassan, álmosan játszott mindkét csapat, de azért ahogy várható volt, a Partizan irányított. Néha a Mladost eljutott a térfelünkre, de sok vizet nem zavartak. A 13. percben kaptunk egy szögletet, a kapus kiöklözte, a labda Leonardo elé pattant, ő rátűzte 16-ról, de fölément. Három perccel később újra Leonardo lőtt rá, szögletre ment a lövése. Milenković lőtte kapura a beívelést, de ennek is szöglet lett a vége. A Mladost első valamirevaló próbálkozása a 21. percben volt, Radivojević 16 méteres lövése ment szögletre. Szóval, elég lassan csordogált a meccs, nyugodtan ki lehetett menni közben a konyhába egy kávéért. A 31. percben volt egy újabb akció, Tawamba kapta a labdát középen Miletićtől, kapásból rá is lőtt, a kapus jó reflexszel védett. Amit viszont a 39. percben Kljajić produkált a túloldalon, az fenomenális volt. Szögletet kapott a Mladost, Šatara ráfejelt, Kljajić pedig egy FANTASZTIKUS robinzonáddal védett. (Az összefoglalóban, ott lent lehet is látni, 0:50-nél.) Aztán a 42. percben érkezett a várva várt gól: Đurđević és Šatara tuszkolódtak a jobb oldalon, majd Đurđević győzött és sikerült beívelnie a labdát középre. Ott Leonardo kapta, kicsit igazított rajta, majd 7 méterről bevágta. 0:1
Honfitársak
Még a félidő legvégén a Mladostnak egyszer sikerült ellopnia tőlünk a labdát, Radivojević rá is lőtt, mellé.
A második félidő legelején, a 46. percben Janković kapta a labdát és indult is meg egyből. 18 méterről rá is lőtt, a kapus elkapta. Aztán volt némi Mladost-nyomás
már ha annak lehetett nevezni azt, hogy kaptak pár szögletet, meg volt egy szabadrúgásuk, de a kaput még csak nem is veszélyeztették egyszer sem
azzal is igazából inkább csak az idő ment. Ugyanolyan álmost volt a tempó, mint az első félidőben. Annyi történt, hogy az 52. percben berepült egy füstgyertya, fehér füst borította el a pályát, kicsit állt a játék. Aztán a 61. percben Tawamba kapta a labdát Leonardotól a bal oldalon, majd továbbította Đurđevićnek. Đurđević rálőtt, blokkolták. Folyamatosan nálunk volt a labda, a Mladost egyre inkább behúzódott bunkerfutballt játszani, semmilyen kockázatot nem vállaltak. A 75. percben azért sikerült feltörni a védelmüket. Leonardo lőtt rá, a kapus védett, a labda Đurđević elé pattant, ő is rálőtt, ez már bement. 0:2
Diszkrét ünneplés
A meccs végét kicsit megnyomtuk. A 77. percben Leonardo próbálkozott egy kapuralövéssel olyan 17-18 méterről, mellé. Három perccel később, egy szöglet után Đurđević elé pattant a labda, ő rálőtt, de kimaradt ez a helyzet is. A 86. percben Đuričković előtt volt lehetőség, miután a kapus egy szöglet után kiöklözte a labdát, ő rá is lőtt, fölé.
Összefoglaló:
Tények:
Helyszín: Mladost stadion, Lučani
Nézőszám: 2000
Vezette: Danilo Grujić (partjelzők: Milan Minić, Ivica Stojanović - tartalék játékvezető: Aleksandar Živković)
Ha röviden, tömören, egy mondatban akarnám összefoglalni ezt a rangadót: majdnem sikerült a karhatalomnak kinyiffantania a Partizant, de végül pofára estek.
Mondhattam volna persze sokkal durvábban is, de minek. Így is kb. idáig tartott lecsillapodnom. De mindent a maga idejében.
Jönnek az aranylábú gyerekek. A háttérben a Zvezda-szurkolók ilyen csillogó piros csomagolópapírral integettek
A rangadó kilencvenvalahány percig tartó, masszív pankrációt hozott. Futball elvétve volt. Verekedés, beszólogatás, provokálás, anyázás annál több. Alig telt el 13 másodperc, Everton már összeakaszkodott Kangával
nem tehetek róla, a csávóról mindig Zsebibaba jut az eszembe
közbevetőleg, árulja már el nekem valaki: mi a hóhér volt az az istenverte siratóének, amire a csapatok bevonultak és ami csak másfél perccel a meccs kezdése után volt hajlandó végleg elhallgatni?
Aztán mikor végre elhallgatott, baromi jó érzés volt hallani, ahogy a Sírásók túlharsogták a Zvezda-szurkolókat.
Szóval, volt futball is. A 4. percben Leonardo indult meg a bal oldalon, de blokkolták (ez volt az első igazi akció a meccsen), két perccel később Vulićević ívelt be, a labda átpattant a túloldalra, Miletić passzolt vissza, szöglet lett a vége. Közben egy Partizan-játékost fellöktek az ötösnél, a bíró sípja néma maradt. Mindegy, szöglet. Leonardohoz került a labda, ő rá is lőtt, éppen csak, hogy kimaradt, a Zvezda kapusa az utolsó pillanatban védett. Közben már lángolt a déli tribün, kellett is egy kis szünetet tartani, biztos Majo Vujović játékvezetőnek csípte a szemét a füst.
Nagyon feszült volt a hangulat a pályán. A 10. percben Đurđević mocorgott, de a kapu előtt blokkolták. A 13. percben volt a Zvezda első olyan helyzete, amire legalábbis az átlagnéző felvonta a szemöldökét: Boakye lőtt rá, de blokkolták a Partizan-védők.
Utána megint volt némi bunyó, úgy tűnt, Everton és Kanga kifejezetten utálják egymást. Beszállt Petković is, tudnám minek, a kutya nem kérte rá.
Marko Nikolićnak kellett közbeavatkozni, hogy a két brazil ne aprítsa fasírozottá Petkovićot
Egyre nagyobb volt a feszültség, akciót nagyítóval kellett keresni. A 17. percben a Zvezda szöglete után Ruizhoz pattant a labda, a costa rica-i játékos meg lendületet vett, rálőtt - és kis híján szétlőtte a kapu mögötti reklámtáblát.
Ezen a szakaszon a Zvezda volt aktívabb, jobban mondva többet birtokolták a labdát, mint mi, de csak hátul passzolgattak egymásnak. A 19. percben viszont Plavšić mindenáron ki akart volna csikarni egy 11-est, fel is vágta magát a Partizan 16-osán belül, de büntető helyett sárga lapot kapott színészkedésért.
A Partizan aztán eljutott néhány szögletig, de a kaput nem sikerült veszélyeztetni. Egyre idegesebb, feszültebb lett mind a két csapat, ment az adok-kapok, a két csapat inkább egymást rugdosta, mint a labdát. Utóbbi inkább a Zvezdánál volt, de ők továbbra is csak ötlettelenül passzolgattak hátul. Vagy épp elvesztették. Ennyi elgurult, kipattogott, elvesztett labda eskü nem volt még derbin.
Leonardo nem vesztette el a labdát
Aztán jött a 34. perc és egy roppant érdekes szituáció.
A Zvezda támadott. Anđelković ívelt előre a bal oldalon Ruiznak. Ruiz nekiiramodott, de a labda kipattogott az alapvonalon.
A játékvezető sípja viszont néma maradt.
A Partizan összes játékosa feltartott kézzel jelezte, hogy kiment a labda a vonalon és hogy mi jönnénk. De sem Majo Vujović játékvezető, sem Srđan Obradović alapvonali asszisztens nem látták, hogy mi történt.
Tetszenek érteni. Kimegy a labda a vonalon, legalább öt Partizan-játékos élénk integetéssel jelez, de sem a bíró, sem a gólbíró nem látják. Egyik sem.
Ruiz pedig odapasszolt Kangának, a gaboni pedig belőtte. 1:0
Ez a screenshot bejárta az egész internetet
(kép: mozzartsport.com)
Erre mit lehet mondani?
Semmit. Már mondani sem kell, mert úgyis mindenki tudja.
A gól mindenesetre gyomron vágta a Partizant. A feszültség csak még nagyobb lett.
Az a pillanat, amikor rájössz, hogy a játékvezető tényleg befújt egy érvénytelen gólt a Zvezdának
(kép: hotsport.rs)
...és amikor rájössz, hogy a partjelzőnek sincs több esze
A 40. percben egy Zvezda-szöglet után Plavšić próbálkozott (ha jól láttam...), de a védők kipiszkálták, újabb szöglet. A labda megint Plavšićhoz került, ő rálőtt, fölé.
Folyamatos volt a verekedés, a lökdösődés, végül már a hosszabbításban voltunk, amikor a 47. percben Jevtovićot olyan brutálisan felrúgták, hogy a streamen át lehetett hallani, hogy mekkorát ordít. Szabadrúgás nekünk, kb. 20 méterre a kaputól, középről. Leonardo állt a labda mögé, egy jókora bombát küldött a kapura, a kapus nagyot vetődve védett.
Marko Nikolić vezetőedző valamikor a meccs alatt
Amikor a második félidőhöz jött ki a Zvezda meg a bírói ötös, a stadion zúgott a "Lopovi, lopovi" (tolvajok, tolvajok) kórustól.
A félidő elején felszívtuk magunkat. Egyből kaptunk is egy szabadrúgást, Leonardo beívelte a Zvezda kapuja elé, Đurđević rálőtt, a kapus elkapta. Három perc múlva egy szöglet után Ostojić fejelt rá, de ez is fölément. Egy perc múlva újabb szöglet, most Miletić küldte fölé. Az 52. percben Leonardo lőtt rá vagy 35 méterről, fölé. Az 56. percben Leonardo vitte fel a labdát bal oldalon, Đurđević kapta a passzt, de fölélőtte ő is. A Zvezda a 61. percben produkálta az első támadást a második félidőben, Ruiz lőtt rá, mellé.
Aztán nem nagyon történt semmi azon kívül, hogy mind a két csapat rettenetesen feszült volt és ideges.
A 69. percben szabadrúgást kaptunk, Janković beküldte középre, ott Leonardo mellélőtte. A 71. percben Kljajić stoppolt egy Zvezda-kontratámadást. (Ezen kívül kb. semmi dolga nem volt az egész félidőben.) Egyre jobban eldurvult a játék, kezdett tisztára olyan lenni, mint egy túlélőshow.
Átlagszurkolóról szakadt a víz és remegett a keze. Eskü, ennyire még soha nem készültem ki örökrangadó alatt. A meccs végére olyan lettem, mint egy fizikailag és érzelmileg totál lepusztult zombi.
A Zvezda nem viccelt. Akárhányszor a közelükbe jött egy Partizan-játékos, azt lerúgták. A labda már senkit nem érdekelt. Helyzet, akció nem volt, verekedés annál több.
Itt például Kosović kap egy maflást
A mérkőzés telt, Átlagszurkoló pedig egyre jobban elcsüggedt. és már épp a sírfeliratán kezdett gondolkodni.
Aztán jött a 88. perc.
Vulićević tűnt fel a semmiből és száguldott fel a labdával a jobb oldalon. Egy tökéletes beívelést produkált középre, ott pedig Đurđević - miközben két védővel verekedett - egy fantasztikus mozdulattal bebólintotta.
GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL!!!!
GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL!!!!!!
1:1!!!
Az a bizonyos bólintás
...és már lehet is ünnepelni
Ez olaj volt a tűzre. Az a brutális feszültség, azt a robbanásközeli állapot, ami ott a Zvezda-stadionban volt, az valami hihetetlen volt. A Zvezda-játékosoknak teljesen elborult az agya, Átlagszurkoló pedig sűrűn imádkozott, hogy valahogy bírjuk ki ezt a hátralévő pár percet.
Kibírtuk.
Kb. három perc hosszabbítás után Majo Vujović lefújta a találkozót. Mi pedig ünnepelhettünk. Ez a remi felért egy győzelemmel. Nemcsak a Zvezda ellen.
Lehetett ünnepelni. Volt mit.
Én is szeretnék ilyen pólót, mint amilyen Jankovićnak van
FK Partizan: Kljajić, Vulićević, Milenković, Ostojić, Miletić, Jevtović (Janković, 64.), Everton, Kosović (Tawamba, 84.), Leonardo, A. Stevanović (Mihajlović, 74.), Đurđević
Vezetőedző: Marko Nikolić
Gólszerzők: Kanga (34.), ill. Đurđević (88.) Sárga lap: Plavšić (19.), Anđelković (48.), Luković (78.), Milić (88.), ill. Everton (33.), Đurđević (63.)
A bajnokság jelenlegi állása:
1. CZ 61 pont 2. Partizan 55 pont
3. Vojvodina 54 pont
4. Mladost 38 pont
5. Napredak 36 pont
6. Radnički Niš 36 pont
7. Spartak 33 pont
8. FK Javor 33 pont
9. FK Voždovac 31 pont
10. Čukarički 29 pont
11. Metalac 26 pont
12. Rad 25 pont
13. OFK Bačka 21 pont
14. Radnik 21 pont
15. Borac 18 pont
16. Novi Pazar 16 pont
