2016. április 29., péntek

FK Partizan - Borac Čačak 2:0 (szuperliga, 33. forduló - rájátszás, 3. forduló)

A nap remekül kezdődött, ugyanis kora délután ismeretlenek megtámadták Miloš Vazurát a Partizan stadion előtt, amint épp a klub székházába érkezett. A ronda, hájas disznónak klub főigazgatójának végül sikerült elmenekülni, de a támadók rendesen helybenhagytak egy biztonsági embert, aki Vazura segítségére sietett.
A klub kiadott egy semmitmondó sajtóközleményt, amiben több bekezdésen keresztül taglalja a nagy semmit. Vazura pedig lendületből körbeturnézta a teljes szerb sportsajtót, belengette, hogy neki bizony az életére törtek, ezen kívül nem volt rest közölni, hogy ő bizony tudja, hogy kik állnak emögött a támadás mögött. Egyből meg is nevezte az illetőt: szerinte nem volt más, mint Nenad Bjeković, a Partizan egykori klasszisa, aki most a klubelnöki posztra pályázik. Bjeković élből kiröhögte Vazurát és elküldte őt melegebb éghajlatra.
Ezen most lehet elszörnyedni, lehet moralizálni, lehet keresztet vetni, lehet bűnbakot keresni, egyet viszont nem lehet: meglepődni. Ez már egy ideje lógott a levegőben. A záp záporos eset volt az utolsó csepp a pohárban. Idő kérdése volt, hogy a szurkolók dühe mikor fog manifesztálódni egy nyílt színi támadásban. Mellesleg Vazurát nem viselhette meg különösebben a dolog, ha még volt ereje hisztizni egy sort a médiában, meg másokat gyanúsítgatni.

Őszinte leszek: a lelkem egyik fele kajánul röhögött ezen az egészen és csak azt sajnálta, hogy nem sikerült elkapniuk a támadóknak ezt a mangalicát. A másik fele viszont azt mondta, hogy még ha el is kapták volna és jól megagyalták volna, hogy még évek múltán is emlegesse, ezzel a veréssel az égvilágon semmit nem oldottak volna meg. A csapat ugyanúgy ülne nyakig a szarban, a vezetőség ugyanolyan dilettáns lenne, mint volt, a játékosok meg nem játszanának egy fikarcnyival sem jobban.

Ja, és még valami: a klub sajtóközleménye egyfelől egy buta, elkényeztetett tinipicsa színvonalán íródott, másfelől különösen gusztustalannak tartom az utolsó mondatát, mely szerint "aki nem ítéli el ezt az esetet, az nem mondhatja magát Partizan-szurkolónak".

Kedves mindenki, szurkolótársak, Sírásók, kedves Barátaim,
Tartozom Nektek egy vallomással.
Nem vagyok Partizan-szurkoló.
Mint láthattátok, a csapat vezetőségének az értékrendje megengedi azt, hogy ők maguk mondják meg, ki számít Partizan-drukkernek. Nem számít a szív, nem számít az elkötelezettség, nem számít az, hogy akár születésed óta a Csapat az életed és a lelked. Majd ők megmondják, hogy ki az, aki számít.
Ezek szerint én nem vagyok az. 
Szóval, ezt a blogot mostantól úgy olvassátok, hogy ez nem egy Partizan-szurkoló blogja. (Nyilván csak azért csinálom, mert nincs jobb dolgom.)

Sok szeretettel üzenem a kedves vezetőségnek, meg annak, aki ezt a sajtóközleményt kiadta a kezéből (FK "Partizan" aláírással, így, idézőjelben), hogy a kurva anyátokat, azt.

Most pedig a mérkőzésről.

Déli tribün, közvetlenül a kezdés előtt
(screenshot/ArenaSport 1)

Csoportos ölelés meccs előtt
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)

A 4. percben jött az első akció, szabadrúgást kaptunk a bal oldalon, éles szögből, kb. 25 méterről. Mihajlović beívelte, a védők szögletre fejelték.
A 7. percben Saša Ilić küldte ki a labdát bal oldalra Bandalovskinak. Bandalovski beívelte középre, de mindenki lemaradt a beadásáról.
A 11. percben Saša Ilić passzolt középre Bozsinovnak. Bozsinov továbbküldte Golubovićnak, ő rálőtt, centikkel ment csak mellé.

Ez volt az első valamirevaló helyzet. Egyébként meg támadgattunk, támadgattunk, beszorítottuk a Boracot a térfelére, de nem jelentettünk veszélyt a kapujukra. 

A 18. percben Bozsinov ívelt be balról Golubovićnak. Golubović ráfejelt, fölé. Aztán a 24. percben Bozsinov kapta a labdát Brašanactól. Meg is indult, ki is cselezett egy védőt (ez azért nagy szó, mert Bozsinov az esetek 99,9%-ában csak a ziccerhelyzetekkel tud mit kezdeni), rá is lőtt, a kapus védett.
A 28. percben jutott el a Borac először a kapunkig, bár sokat nem tudtak kezdeni a dologgal, a bíró les miatt lefújta.
Egyébként meg nem sok minden történt. Az iram lassú volt, a Borac passzolgatott, olykor szerelték a Partizan játékosait, de a kapuig nem jutottak el. Mi támadgattunk, de legtöbbször blokkoltak minket. A Partizan meg mintha teljesen szét lett volna esve. A játékosok csak lődörögtek a pályán és látszott, hogy (megint) lövésük sincs, mihez kezdjenek magukkal.
A 34. percben Everton kapta a labdát középen, majd passzolt Bogosavacnak. Bogosavac előreküldte Saša Ilićnek, ő Bozsinovhoz továbbította. Bozsinov rálőtt vagy 20 méterről, rendesen fölément.
A 27. percben szabadrúgást kaptunk úgy 30 méterre a kaputól, a bal oldalon. Mihajlović állt a labda mögé, beívelte, középen Bozsinov rálőtt, a kapus hatalmasat védett. A labda egyenesen Golubović elé pattant, ő pedig az ötösről lőtte jócskán fölé.
A 39. percben jött Šaranov szokásos mutatványainak egyike: kirúgáshoz készülődött, de baromi rosszul találta el a labdát, a még mindig ott ólálkodó Vujaklija egyből le is csapott rá. Kapura lőtt, Miladin Stevanovićon megpattant a labda, szöglet. A szöglet után kontratámadásra indultunk. Bandalovski adta be éles szögből a labdát középre, Brašanac rálőtt, mellé.

Fogta is utána rendesen a fejét
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)

A 45+1. percben egy bedobás után Mihajlović lőtt kapura, de a kapus megint nagyot védett. A labda Golubović elé pattant, a fiatal játékos pedig most nem hibázta el, a kapus mellett a háló közepébe lőtt. 1:0



(képek: 

A második félidő elejére felélénkülni látszott a Borac. Az 51. percben egy szöglet után Maslać lőtt rá. (A lövése megpattant Bogosavacban, de a bíró ennek ellenére kirúgást ítélt szöglet helyett. Sebaj.)
Az 55. percben Mihajlović jött fel a bal oldalon, beadta középre Brašanacnak. Brašanac rálőtt, fölé. Két perccel később Kostić ívelt be balról, Šaranov simán leszedte.

Egy Notts County-zászló az M kapu fölé kifüggesztve
(kép: partizan.rs)

A két csapat futkározott fel-alá a gyepen, anélkül, hogy akár csak egy helyzetet sikerült volna összehozni. Végül a 63. percben Mihajlović küldött kapura egy legalább 35 méteres szabadrúgást - egyenesen a kapus kezébe.
A 64. percben Zec hirtelen megjelent a Partizan kapujánál és veszélyes is lehetett volna, ha Bogosavac nem veti magát közbe. A 69. percben szabadrúgást kapott a Borac. Kostićhoz került a labda, ő kipasszolta balra, onnan érkezett a beívelés, Šaranov elkapta.
A 72. percben 11-est kaptunk.
Mihajlovićot buktatták a 16-oson belül, a bíró azonnal a 11-es pontra mutatott. Brašanac állt a labda mögé és higgadtan belőtte. 2:0


(képek: partizan.rs)

Itt végleg leült a meccs. De annyira, hogy az égvilágon semmi nem történt. Volt néhány csere, egy-két alkalommal a Borac megjelent a 16-osunk körül, de nem sok vizet zavartak. (Egy komolyabb kontratámadásuk volt, ha jól láttam, Bangura fejelt fölé.)

(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)

Összefoglaló:


Tények:

Helyszín: Partizan Stadion, Belgrád
Nézőszám: 1500
Vezette: Dejan Anđelković (partjelzők: Nemanja Petrović, Vladimir Čađenović - tartalék játékvezető: Marko Dimitrijević - gólbírók: Milorad Milićević, Igor Kocić)

FK Partizan: Šaranov - Bandalovski, M. Stevanović, Jovanović (Kosović, 75.), Bogosavac - Brašanac, Everton, S. Ilić - Golubović (A. Stevanović, 72.), Mihajlović - Bozsinov (Vlahović, 67.)
Vezetőedző: Ivan Tomić

Borac Čačak: Bajić - Tanasin, Krstić, Maslać, Kostić - Balabanović (Adžović, 71.), Petrazzi - Jovanović, Zorić (Bangura, 82.), Zec (Sotirović, 86.) - Vujaklija
Vezetőedző: Tomas Vasov

Gólszerzők: Golubović (45+1.), Brašanac (72. - 11-es)
Sárga lap: Bandalovski (42.), ill. Kostić (19.), Vujaklija (36.), Balabanović (51.)

A rájátszás jelenlegi állása:
1. CZ 42 pont
2. Čukarički 36 pont
3. Partizan 31 pont
4. Radnički Niš 29 pont
5. Vojvodina 27 pont
6. Surdulica 25 pont
7. Borac 23 pont
8. FK Voždovac 21 pont

2016. április 26., kedd

Metaloplastika - RK Partizan 25:17 (rájátszás, 5. forduló)

Még a hétvégén volt ez a meccs, de azóta sem sikerült semmiféle anyagot (képet, videót, bármit) kerítenem róla.

Na jó, azt az egyet ott lent, a poszt végén, azt is a csapat honlapjáról. De a hírportálok, meg a szuperliga honlapja olyan, mintha kézilabda nem is létezne.

Az eredmény várható volt (bár ezzel együtt azért csak fáj rohadtul a vereség...) - a Metaloplastika bajnokesélyes, tele dörzsölt, rutinos játékosokkal, és úgy látszik, ez nagyon sokat számított ezen a mérkőzésen.
Az első félidőben majdnem végig vezetett a Metaloplastika. Valamikor a 21. perc körül kiegyenlítettünk (8:8), majd átvettük a vezetést Kukić góljával. (8:9).  A 27. percig tartottuk az egygólos előnyt, akkor a hazaiak kiegyenlítettek (10:10) és a legutolsó percben megszerezték a vezetést (11:10).

Amúgy meg ember legyen a talpán, aki ebből a jelentésből bármit képes kihámozni. Ezen kívül semmi más nem áll rendelkezésre, ami a meccset részletezné.

A lényeg, hogy a második félidőre a Metaloplastika nagyon belehúzott és az első szakaszban 3-4 gólos előnnyel vezetett. Aztán elhúztak 21:13-ra és nem igazán tudtunk velük mit kezdeni. A meccs vége felé 24:15 volt az állás (meg nem mondom, hogy hányadik perc volt, de már az ötvenediken túl) és még a legutolsó percben is sikerült belőniük egy gólt a hazaiaknak. Ennyi volt, jobb ezt a mérkőzést minél előbb elfelejteni.
Kukić és Živković lőtték a legtöbb gólt (5-5), őket követi Sretenović (3), Maksić (2), valamint Radojković és Pešić (1-1).

Kukić próbálja átvágni magát a Metaloplastika védelmén, Popović igyekszik lefogni a hazaiak 4-esét
(kép: rkpartizan.rs)

A rájátszás jelenlegi állása:
1. Metaloplastika 10 pont
2. Vojvodina 7 pont
3. Partizan 6 pont
4. Spartak Vojput 5 pont
5. CZ 2 pont
6. Sloga 0 pont

2016. április 24., vasárnap

FK Partizan - Čukarički 1:2 (szuperliga 32. forduló - rájátszás, 2. forduló)

A mérkőzést megelőző napokban egy rakás bizarr hír látott napvilágot. Először a Čukarički bejelentette, hogy ők igényt tartanának a Partizan balszélsőjére, Nemanja Mihajlovićra. A Partizan részéről erre öblös röhögés volt a válasz, még maga Mihajlović is azt nyilatkozta, hogy neki gyerekkori álma volt a Partizanban, játszani, dehogy akar ő bárhova máshova igazolni. Végül Ivica Iliev előállt a farbával és közölte: persze, hogyne, Mihajlović bármikor átigazolhat a Čukaričkihoz - amennyiben leszurkolnak érte 10 millió eurót.

Azért Iliev helyében én vigyáznék az ilyen kijelentésekkel. Nehogy aztán az legyen a vége, hogy a Čukarički egy szép napon bekopog a Humska utca 1-es szám alá, hátuk mögött valami Pini Zahavi-féle krőzussal, hogy aztán lehajítsanak az asztalra egy bőröndöt, hogy itt a tíz misi, vinnénk is a srácot, szevasztok.
Mihajlovićnak meg innen üzenem: tanulj a Živković-esetből, fiú. Itt a legkevésbé az érdekli a feleket, hogy te mit szeretnél.

Apropó, Živković. Ha a fenti eset nem borzolta volna eléggé a kedélyeket, valamelyik nap a Crvena Zvezda vezetőedzője, Miodrag Božović előállt és közölte, hogy milyen jó lenne már, ha a Zvezda leigazolná Andrija Živkovićot.

Erre épeszű ember már nem is mond semmit. Ha Partizan-szurkoló, akkor azért, ha Zvezda-szurkoló, akkor meg azért.

Aztán a pontot az i-re az tette fel, hogy meg nem nevezett források elárulták, kikre nem fog számítani Ivan Tomić a következő szezonban.

Bozsinov után biztos nem fogok sírni, Leković meg nem játszott annyit, hogy véleményt mondhassak róla. A többiek viszont hiányozni fognak.

Ezek után el lehet képzelni, milyen baromi jó hangulatban készült a csapat a Čukarički elleni meccsre.

Kezdés előtt 10 perccel


(képek: Twitter)

A kezdő sípszó után a Čukarički egyből támadni kezdett. Látszott, hogy nem viccelnek és a skalpunkat akarják. Már a 2. percben támadtak, Pavlović kapta a labdát, veszélyes helyzet volt, de a bíró lefújta, mert közben lerántotta Milenkovićot. Két perc múlva újra támadtak, jobbról érkezett a beadás, Šaranov megint lepkét fogott

ez nem igaz, muszáj ezt, hogy minden meccsen legalább egyszer kiejti a kezéből a labdát, miközben az ellenfél teljes létszámmal ott nyomul az ötösön?...

aztán másodszorra már sikerült megfognia. Nagyon nagy szerencsénk volt, hogy nem lett gól.
Az 5. percben Mihajlović bűvészkedett a labdával a bal oldalon, végül rálőtt, a kapus védett. Két perc múlva megint ő lőhetett rá, most Bozsinovtól kapta középről a passzt, rálőtt, centikkel ment mellé.
A 8. percben jobbról érkezett a Čukarički-támadás. Nikola Janković (ha jól láttam) adta be végül középre, onnan Jovanovićhoz került a bal oldalon. Jovanović rálőtt, éppenhogy mellé.
A 11. percben szabadrúgást kapott a Čukarički majdnem az alapvonalnál, a 16-os bal oldalától alig 1-2 méternyire. Érkezett a beívelés, Đurić fejjel levette, majd Branislav Jankovićnak küldte tovább. Ő meg két lépésről bevágta. 0:1

Bandalovski dühösen tárja szét a kezét, Šaranov összeomolva roskad a gólvonalra
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)

A 16. percben megint Branislav Janković kapott nagy labdát. Felvágtatott a bal oldalon, Bandalovskival a nyomában. Rálőtt, a labda megpattant Šaranovban, szöglet lett a vége.
A 20. percben Bandalovski kapta a labdát a jobb oldalon. Megindult középre, majd szöktette Bozsinovot. Bozsinov rástartolt, kikerülte a kapust és éles szögből a kapuba lőtt. 1:1



(képek: Facebook/Fudbalski klub Partizan)

A 23. percben szögletet kaptunk. Érkezett a beívelés, majd nagy kavarodás támadt. A Partizan-játékosai mind kezezést reklamáltak, de a bíró továbbot intett.

A szuperliga saját összefoglalójából ezt a jelenetet szemérmesen kihagyták. A Youtube-on természetesen fent van, ide is teszem. Az ArenaSport lassítása egyértelműen mutatta a kezezést.


A hangulat mindenesetre nagyon feszült lett a pályán. Az iram közepes volt, viszont a Čukarički meglepően jól és ügyesen tartotta a labdát.
A 30. percben Milenković... nos, ezen nincs mit szépíteni. Milenković brutálisan letalpalta Bojićot, annyira, hogy a Čukarički játékosát le is kellett utána cserélni. A játékvezető pedig egy piros lappal lezavarta Milenkovićot a pályáról.

Erről is van külön videó, mert a hivatalos összefoglalóból ez is hiányzik.


A bíró felmutatja a piros lapot Milenkovićnak...

...a Partizan játékosai dühösen reklamálnak, majdnem dulakodásig fajult a dolog
(képek: hotsport.rs)

A 33. percben Mihajlović robogott fel a bal oldalon. Nagyot szólózott, cselezett egy sort majd rálőtt, szöglet lett belőle.
A 38. percben Nikola Janković gyalulta le Evertont, a bíró némi tűnődés után neki is felmutatta a piros lapot.
Erről is van videó:


A hátralévő időben már csak egy akcióra futotta. Bogosavac szerezte meg a labdát a bal oldalon, éles szögből rálőtt, a kapus elkapta.
A mérkőzés alatt a Sírásók végig énekeltek és lángba borították a déli szektort. Néha sokkal jobb volt őket nézni, mint a sokszor nyögvenyelős meccset.


A második félidőben is egyből támadással indított a Čukarički. Balról érkezett a beívelés, Pavlović ráfejelt, fölé. Egy perccel később már Kosović passzolt Evertonnak. A brazil jobb oldalról rálőtt, fölé.
A 49. percben szabadrúgást kaptunk a 16-os vonal bal oldalán. Mihajlović lepasszolta Bogosavacnak, a kis hátvéd rálőtt, fölé.
Az 53. percben Stevanović passzolt Mihajlovićnak középre. Ő egyből rá is lőtt kb. 16 méterről, pár centivel ment fölé. Az 59. percben Saša Jovanović lőtt rá messziről, fölé.
A 65. percben Bozsinov kapott nagy labdát. Némi kavarodás után rá is lőtte balról, éppenhogy mellé. Egy perc múlva Matić küldött egy lapos, gyenge lövést a kapunkra, jócskán mellé. Rá egy percre megint próbálkoztak, azt már Šaranov leszedte.
A 68. percben Bogosavac próbálkozott ismét. Mihajlović indult meg felfelél, de őt szerelték, Bogosavac viszont lecsapott az elcsorgó labdára. A lövése mellément (lapos is volt, gyenge is volt).
A 70. percben szabadrúgást kaptunk a bal oldalon, kb. 25 méterre a kaputól. Mihajlović a sorfalba lőtt, de a labda Marko Jovanovićhoz került. Ő rá is lőtt, fölé.
A 76. percben Pavlović birkózott két Partizan-védővel, majd nagyot esett a 16-oson belül. A bíró nem fújt itt sem 11-est.

Azt muszáj megemlíteni, hogy Pavlović egy hatalmas oxforddal szöktette saját magát. Minden elismerésem, ilyet még nem láttam. 

A 79. percben Brašanac passzolt Golubovićnak a jobb oldalon. Ő beívelte, a védők szögletre fejelték a labdát. A szöglet után újra Golubovićnál volt a labda. Ő megint beívelte középre, ott viszont Lukić rúgott luftot.
Az itt következő percekben folyamatosan igyekeztünk támadni, de az összes próbálkozásunkat blokkolták a védők. Végül a 85. percben balról érkezett beadás, amit ha jól láttam, Vlahović próbált meg ráfejelni, elég sikertelenül. A labda Lukić elé pattant, ő sem járt több sikerrel.
A 90. percben szögletet kaptunk. Bandalovski fejelt rá, de a kapus kivédte. Már indult is kontrára a Čukarički. Knežević száguldott fel a jobb oldalon és küldött hatalmas passzt Pavlovićnak. Pavlović pedig köszönte szépen és irgalmatlanul bevágta. 1:2

Vert sereg mérkőzés után
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)

Hivatalos összefoglaló (gondosan cenzúrázva):


Tények:

Helyszín: Partizan Stadion, Belgrád
Nézőszám: 3000
Vezette: Nenad Đokić (partjelzők: Nemanja Petrović, Marko Dimitrijević - tartalék játékvezető: Slobodan Pavlović - gólbírók: Petar Piper, Zoran Široki)

FK Partizan: Šaranov - Bandalovski, Milenković, M. Jovanović, Bogosavac - Brašanac, Everton, Kosović (Lukić, 78.) - A. Stevanović (Golubović, 71.), Bozsinov (Vlahović, 71.), Mihajlović
Vezetőedző: Ivan Tomić

Čukarički: N. Stevanović - Stojković, Ostojić, Đurić, Živković - Srnić, B. Janković (Knežević, 86.) - Bojić (Matić, 29.), N. Janković, S. Jovanović (Radonjić, 83.) - Pavlović
Vezetőedző: Milan Lešnjak

Gólszerzők: Bozsinov (20.), ill. B. Janković (11.), Pavlović (90.)
Sárga lap: Đurić (42.), Srnić (61.)
Kiállítva: M. Jovanović (30.), ill. N. Janković (38.)

A rájátszás jelenlegi állása:
1. CZ 42 pont*
2. Čukarički 33 pont
3. Partizan 28 pont
4. Vojvodina 26 pont
5. Radnički Niš 26 pont
6. Surdulica 25 pont
7. Borac 23 pont*
8. FK Voždovac 20 pont

*A Borac - Crvena Zvezda mérkőzést elhalasztották

2016. április 21., csütörtök

VK Banjica - VK Partizan 5:19 (szerb liga rájátszás, negyeddöntő, visszavágó)

Ez a meccs még kedden volt, csak a kupaelődöntő jobban lefoglalta az energiáimat. Meg hát amúgy is a papírforma érvényesült, igazából csak az volt a kérdés, hogy mennyi gólt is lőjünk nekik.
Az első negyedben az történt, amit a Partizan akart (0:4), a másodikra már kicsit összeszedte magát a hazai csapat, de csak 38 másodperccel a vége előtt sikerült belőniük az első góljukat. (1:6). A harmadik negyedben feljöttek 5:7-re, úgyhogy itt elég is volt a hülyéskedésből. Gogov sürgősen belőtt 3 gólt (5:10), aztán még Tanasković és Asanović is lőttek egyet-egyet, ha már arra jártak. (5:12).
Az utolsó negyed már formaság volt. Belőttünk 7 (!!!) gólt, lengő lobogókkal sétálhattunk be az elődöntőbe, ahol majd a Radnički Kragujevaccal fogunk játszani.
A csapatból megint mindenki lőtt legalább egy gólt, a legtöbbet Vico (5), őt követi Gogov és Drašović (3-3), valamint Manojlović és Asanović (2-2).

Az elődöntő május 4-én lesz, a visszavágó május 7-én, ha kell még egy mérkőzést játszani, akkor a harmadik 14-én lesz majd.

Nemanja Vico
(kép: waterpolopartizan.rs)


2016. április 20., szerda

Spartak Subotica - FK Partizan 0:3 (Szerb Kupa, elődöntő, visszavágó)

Megnyertük. Magát a mérkőzést biztos nem tesszük ki az ablakba, de megnyertük és bejutottunk a döntőbe.

A mérkőzés első 20 perce alatt egy tetszhalott stream linkbe próbáltam életet lehelni, eléggé sikertelenül. Utána sikerült egy normálisan működőt találnom. Amiről lemaradtam, azt most igyekszem rekonstruálni a hivatalos beszámoló alapján.

Sokat nem tököltünk. Már a második percben Bandalovski és Stevanović kényszerítőztek a Spartak 16-osánál, majd Bandalovski beküldte a labdát középre. Ott Mihajlović köszönte szépen és egyből belőtte pár lépésről a kapuba. 0:1

Bandalovski passzol, Mihajlović már várja...

...aztán már lehet is ünnepelni



A 8. percben megint Mihajlović próbálkozott, de most a védők lekapcsolták. A 14. percben a Spartak egy kontratámadásra jött fel a 16-osunkhoz. Mrkelánál volt a labda, rá is lőtt, mellé. Aztán a 18. percben szabadrúgást kaptak a hazaiak, jó 20 méterre a kapunktól. Megint Mrkela próbálkozott, most Brašanac vetette magát közbe.
A 25. percben Bandalovski futott fel középen. Jočić lerúgta, a bíró sípolt, szabadrúgás a Partizannak.

Valaki elárulná, hogy itt miért kapott Bandalovski sárgát?

Mihajlović állt a labda mögé, be is ívelte középre, de Farkas kirúgta. A labda továbbra is nálunk volt, Stevanović passzolt Gogouának, de a Partizan játékosa valamiért érthetetlen módon hátrafelé kezdett mozogni a labdával a támadás kellős közepén.
A 28. percben támadott a Spartak. Milošević jött fel a bal oldalon a labdával, Bandalovskival birkózott, majd a szabadkai játékos nagyot nyekkent a 16-oson belül. A bíró nem fújt, mehettünk tovább. A 33. percben megint támadott a Spartak, most a jobb oldalon. Milić (vagy Šljivić, nem láttam tisztán a mezszámát) egy hatalmas nagy indítást kapott hátulról. Megindult felfelé, Šaranov kiugrott és az útjába vetette magát.

A korábbi bajnoki mérkőzésekhez képest ez most egy kifejezetten gyors, harcos meccs volt. Nem mondom, hogy jó meccs volt, mert tele volt irtózatos pontatlanságokkal meg óvodás hibákkal, de itt már legalább futottak a játékosok, voltak szerelések, birkózások, volt küzdelem, szóval ez most mindenképpen pozitív fordulat volt.

A 40. percben Mrkela ívelt be balról, de a védőink kifejelték. Kontratámadásra indultunk, de az meg elhalt. Egy perccel később újra támadott a Spartak, megint közbeléptek a védők, megint indultunk kontratámadásra, de Stevanovićot blokkolták. Aztán a 44. percben Kosović ívelte be a labdát, de Brašanac elől tisztáztak a Spartak védői.

A második félidőre Tomić vezetőedző ilyen cserejátékos-megkülönböztető mellényben jött ki. Én eskü nem bántam volna, ha becseréli magát. 


A félidő elején a Spartak nekünk esett és elkezdett vehemensen támadni. A 47. percben Milić lőtt rá vagy 20 méterről, fölé.
Folytatódott az első félidőben megkezdett gyors iram, de egyre inkább ilyen "sok hűhó semmiért"-jellege kezdett lenni. Rengeteg volt a hiba, összevissza kapkodott mindkét csapat és mintha egyiküknek sem lett volna túl sok elképzelése.

Közbevetőleg jegyzem meg: Saša Ilić (még mindig) úgy tudja tartani a labdát, mint egy igazi vérprofi. A körülötte lévő gyerekek mind tanulhatnának tőle. Az 50. perc környékén szabályosan körhintába ültette a Spartak egyik játékosát, hogy az csak pislogott.

Az 54. perc hozott valami Spartak-próbálkozást. Balról jött egy gyenge lövés, de elkerülte a kaput.

Közben meg (legalább) látványosan csinálták a pályán a nagy semmit.

Az 59. percben Stevanović lőtt rá vagy 20 méterről hirtelen, a kapus nagyot védett.

Ordas labdaeladások és labdavesztések, rémes passzok, luftrúgások - nagyjából ez jellemezte ezt a szakaszt.

A 65. percben egy nagyon nagy helyzetet hagyott ki a Spartak. A Partizan-védők elaludtak, a labda ide-oda pattogott, végül Jovanović fejelt bele egy rémeset, utána Šaranovról is lepattant. Nagyon nagy szerencsénk volt, hogy végül nem lett gól.
A 69. percben Tomić küldőtt előre egy indítást a félpályáról Stefan Ilićnek. Ilić rástartolt, Bandalovski ott lihegett a nyakán, a Spartak játékosa végül rálőtt, Šaranov nagyot védett. A 72. percben újra Šaranov prezentált egy nagy védést - a Partizan védelme megint nem működött, Novaković ezt ki is használta, rálőtt, a Partizan kapusa védett.
A következő pár percben volt néhány próbálkozásunk, főleg Mihajlović igyekezett a kapu elé cselezni magát, de a védők minden alkalommal blokkolták a próbálkozásainkat. Aztán a mérkőzés irama egyre jobban lelassult, a hibák, labdaeladások viszont egyre sűrűbbek lettek. Ráadásul a 80. percben a bíró felmutatta Mudrinskinak a piros lapot (második sárga lap után).
A 84. percben Mihajlović cselezett a jobb oldalon, majd beívelt középre, ahol Vlahović érkezett. A fiatal csatár rábólintott, a labda a hálóba hullott. 0:2




A meccs itt végképp leült. A Spartak beletörődni látszott a vereségbe, de a kegyelemdöfés még hátravolt.
90. perc, Mihajlović érkezett a labdával a bal oldalon. Beküldte középre Stevanovićnak, ő pedig továbbította a túloldalra Bandalovskinak. A bolgár rálőtt, a lövés végigpattogott a gyepen, elgurult a vetődő kapus mellett, nekivágódott a bal kapufának és onnan a hálóba esett. 0:3



A május 11-i döntőben a Javorral fogunk játszani.

Összefoglaló:


Tények:

Helyszín: Városi stadion, Subotica
Nézőszám: 3000
Vezette: Bojan Nikolić (partjelzők: Vladimir Jovanović, Nenad Kurčubić - tartalék játékvezető: Srđan Minić - gólbírók: Dejan Dimitrijević, Petar Piper)

Spartak Subotica: Mirković, Jočić, Kovačević, Mrkela (Torbica, 46.), Milošević, Milić (Novaković, 63.), Šljivić (Makarić, 77.), Stefan Ilić, Farkas, Mudrinski, Tomić
Vezetőedző: Andrej Csernyiszov

FK Partizan: Šaranov, Bandalovski, Jovanović, Gogoua (M. Stevanović, 46.), Bogosavac, Brašanac, Kosović, Saša Ilić (Lukić, 89.), Mihajlović, A. Stevanović, Bozsinov (Vlahović, 63.)
Vezetőedző: Ivan Tomić

Gólszerzők: Mihajlović (2), Vlahović (84.), Bandalovski (90.)
Sárga lap: Mudrinski (45.), Torbica (70.), ill. Bandalovski (25.)
Kiállítva: Mudrinski (80. - második sárga lap)

(képek: partizan.rs)

2016. április 19., kedd

Crvena Zvezda - OK Partizan 3:0 (play-off, elődöntő, 5. meccs)

Hát, ennyi volt.

Amúgy meg bekaphatja a hivatalos beszámoló, mert ennyire durván azért nem kéne benyalni az ellenfélnek. Köszöntem.

A lényeg: az első szettben még tartottuk velük a lépést. 7:4-ről egyenlítettünk 7:7-re, aztán 12:10-ről is feljöttünk 12:12-re, sőt, itt át is vettük a vezetést (12:14). Tartottuk egészen 19:19-ig, akkor a Zvezda visszavette a vezetést, de folyamatosan ott lihegtünk a nyakukban egy, legfeljebb két pontnyira. A fináléban sikerült annyira elhúzniuk, hogy két pont előnnyel elvitték a szettet (25:23).
A második szettre már valószínűleg kezdett elfogyni a szusz. 5:2, 7:3, 12:5, aztán innen produkáltunk még egy feltámadást (13:11). De a Zvezda pörgött tovább (17:12, 19:15), mi meg valahogy nem tudtuk felvenni a tempót. 25:18-ra nyertek, bár a remény itt még mindig nem halt meg (Átlagszurkolóban legalábbis még nem).
Valószínűleg a fiúkban sem, mert a harmadik szettben 5:1-ről feljöttek 5:5-re, aztán egy darabig ott loholtunk velük fej-fej mellett (7:7, 8:8). Aztán már 10:9 volt, utána meg hirtelen 16:11. Szépítettünk 18:16-ra, de a Zvezda 20:17-re módosított. A Partizan nem adta fel. Küzdöttünk bátran, halálmegvetve, és ezért maximális elismerés a srácoknak. Végig ott lihegtünk mögöttük, a hajrában ki is egyenlítettünk (23:23), nem hagytuk őket meglépni (24:24), végül véres küzdelemben megnyerték 26:24-re. Ezzel ők jutottak be a döntőbe, ahol a Vojvodina már tárt karokkal várja őket.

Mi pedig adózzunk egy perc néma és tiszteletteljes vigyázzállással Vladimir Vasović vezetőedzőnek, akinek gyakorlatilag a nulláról kellett felépítenie ezt a csapatot, miután az előző szezon után szinte mindenki lelépett, és csupa fiatal játékos állt csak a rendelkezésére. És így sikerült eljutni az elődöntőig, ahol súlyosan lidérces álmokat okoztunk a Zvezdának. Hatalmas pacsi és kalaplengetés továbbá az OK Partizan összes játékosának, hogy a szívüket-lelküket kitéve az elődöntőig meneteltek azok után, hogy az alapszakaszban volt néhány olyan hét, amikor a kiesés szélére kerültünk. Nagyon büszke vagyok mindannyiótokra.
És szerintem nemcsak én.

(kép: zurnal.rs)

Crvena Zvezda: Okolić (13 - 1 ász), Jevtić (libero), Đurđević, Skrbić, Gmitrović, Milutinović (5), Jakovljević (9), Stojsavljević (4), Munćan (1), Blagojević (20 - 1 ász), Veljović, Buculjević (3 - 3 ász)
Vezetőedző: Dragan Kobiljski

OK Partizan: Buša (10), Pantić (8), Nedeljković, Žugić, Lopar (3), Kostić, Rajković (libero), Jokanović (1), Veličković (14 - 2 ász), Polomac (4), Popović, Perišić
Vezetőedző: Vladimir Vasović

2016. április 17., vasárnap

VK Partizan - Banjica 16:4 (szerb liga rájátszás, negyeddöntő)

Bajnoki mérkőzésnek álcázott edzőmeccs a Partizan A és a Partizan B között.
Ennyi, ennél többet nem igazán érdemes tudni róla. Talán annyit, hogy az elején a Banjica még odatette magát, vezettek is 1:2-re, aztán győzött a rutin. Meg még azt, hogy az első félidőben Rističević védett, a második félidőre Brankočević is lehetőséget kapott.
Az első negyedet 3:2-re nyerte a Partizan, a másodikat 5:1-re, a harmadikat 4:0-ra, az utolsót 4:1-re. A csapatból gyakorlatilag mindenki lőtt legalább egy gólt, Gogovot ki lehet emelni, ő négyet szerzett, Asanović és Stojanović pedig kettőt-kettőt.
Visszavágó kedden 19:45-től a banjicai uszodában.

Itt egy kép Jakšićról
(kép: waterpolopartizan.rs)


151. örökrangadó: Crvena Zvezda - FK Partizan 1:1 (31. forduló - rájátszás, 1. forduló)

Direkt aludtam rá egyet, hogy ne első felindulásból írjam a posztot. Viszont most sem leszek politikailag korrekt, úgyhogy oldszkúl szurkolók és/vagy csipkésebb lelkűek most nyomjanak Alt+F4-et.
Viszont hoztam egy rakás képet meg videót.
Még a mérkőzés kezdése előtt volt egy kisebb ünnepség. Május 5. a ritka betegségek világnapja, és ennek keretében a két csapat a pulmonális hipertónia (magas tüdővérnyomás) nevű betegségre és ennek gyógyítására igyekezett felhívni a figyelmet. A Partizan már napokkal a derbi előtt kampányolt, a játékosok ilyen pólókat viseltek.


A meccs előtt aztán Saša Ilić átvehetett egy ilyen emléklapot.


A mérkőzés egyből füstszünettel kezdődött. Amint a bíró a sípjába fújt, mindkét oldalról, Északról és Délről is két kézzel kezdték szórni a petárdákat meg a füstfáklyákat. Kb. a 3. percben folytatódhatott a meccs.
Szinte egyből kapott is a Zvezda egy szabadrúgást jó 30 méterre a kapunktól, a jobb oldalon, majdnem az oldalvonalnál. Ibanez beívelte, Le Tallec ráfejelte, fölé.
Egy perc múlva Šaranov prezentálta a hihetetlenül rossz kirúgásai egyikét. Annyira remek kirúgás volt, hogy a labda kiment az oldalvonalon, kb. a 11-es pont magasságában. Bedobás a Zvezdának. Végül a védőink tisztáztak.

Komolyan, ki a túró hozta ide ezt a szerencsétlent? Még a nagymamám is jobb kirúgást produkált volna. Miért van ez a jobb sorsra érdemes jószág a kapunkban? Miért és főleg kinek nem volt elég jó Živko Živković?

Egyébként baromi idegesen kezdtünk. Rengetegszer adtuk el a labdát, a Zvezda pedig támadott folyamatosan. A 8. percben újabb szabadrúgást kaptak, Ibanez kb. ugyanonnan rúghatta, mint a 4. percben. Most a védők kifejelték a rúgást.

A stream meg elkezdett haldoklani. Én is.

A 11. percben Grujić jött fel a labdával a jobb oldalon és átívelt a túloldalra Kátainak. Kátai becselezte magát középre (a védők csak nézték), rá is lőtt, Šaranov szögletre védett. Érkezett a labda, Ibanez fejelt rá, mellé.
Šaranov - Gogouával karöltve - aztán tovább tépte az idegeimet.

Gogouával amúgy mi volt? Totálisan maga alatt volt végig a meccsen. Mintha fejben valahol egészen máshol lett volna. Olyan hibákat csinált, amiket egy U6-os meccsen sem lenne szabad.

A 13. percben Bogosavac hazaadta a labdát. Šaranov továbbította Gogouának, közben pár Zvezda-játékos ott maradt, hogy a védők idegeire menjenek. Az egyikük Gogoua felé szaladt, ahogy a védő megkapta a labdát - Gogoua pedig fogta magát, és kirúgta a labdát a vakvilágba. Szögletre. Átlagszurkoló pedig beesett az asztal alá és zokogni kezdett. Az volt a szerencse, hogy a szögletrúgást végül sikerült kifejelni és nem lett belőle komoly baj.
A védelmünk amúgy finoman fogalmazva sem volt a helyzet magaslatán. A Zvezda folyamatosan támadott, egyedül Bogosavac volt az, aki nem tojta össze magát, hanem bátran nekiesett az ellenfélnek, szerelt, utánuk loholt, becsúszott, küzdött, rájuk akaszkodott és ha kellett, már vitte is fel a labdát a bal oldalon.

Ezúton is nagy-nagy pacsi neki és csak így tovább

A 18. percben Srnić száguldott fel a labdával. Bogosavac szerelte, a bíró ezért szabadrúgást ítélt a Zvezdának. Megint Ibanez állt a labda mögé, megint kb. abból a szögből, mint korábban (talán kicsit élesebb volt a szög). Rácsavarta, Šaranov kiöklözte.
A védők pedig szemmel láthatóan csak azon voltak, hogy minél messzebbre rúgják a labdát a kaputól. Nemcsak most, hanem szinte végig az első félidőben. A Zvezda pedig támadott folyamatosan. Simán szerelték a Partizan játékosait és már ott is voltak a 16-osunknál. Mi meg beszorultunk a saját térfelünkre.
A 23. percben volt az első említésre méltó támadásunk. Stevanović kapta a labdát és indult meg a jobb oldalon. Beívelte középre, de nem volt ott a kutya se. A Zvezda védői szögletre kotorták a lövést. Ezt újabb szöglet követte, aztán Saša Ilić cselezett egy sort, majd egy kavarodás után hirtelen kontratámadásra indult a Zvezda. Sikerült őket lekapcsolni, de továbbra is birtokolták a labdát.

Saša Ilić valamikor a meccs folyamán

A 28. percben Cvetković indította hosszan Grujićot. Az indítás túl hosszú volt, Šaranov leszedte.
A 32. percben Mihajlović robogott fel a bal oldalon, adta is volna be középre, de ott Stevanović brutálisan lemaradt a passzról.

Valaki mondja már meg, miért volt az, hogy támadás közepén egyszer csak elkezdtünk hátrafelé passzolni a védőinknek? Miért?... Miért nem ugrottunk a torkuknak üvöltve? Miért nem kötöttünk csomót a védőik lábára és miért nem cseleztük ki őket úgy, hogy még nagypapa korukban is megemlegessék? Miért küldte Stevanović inkább hátra a labdát Evertonnak ahelyett, hogy megindult volna előre?

Itt gyakorlatilag a Zvezda irányította a mérkőzést. A védelmünk harmatgyenge volt, de amúgy is simán szereltek minket, akármit csináltunk. Az iram lelassult, végül a 42. percben Kátai elégelte meg a töketlenkedést

valamiért itt sem mi voltunk a kezdeményező fél, hanem ők

kapura tört, középre cselezte magát, rá is lőtt, Šaranov szögletre védett.
Egy perccel később Gogoua eladta a labdát a 16-osnál, de úgy, hogy majdnem elkezdtem zokogni. Grujić lecsapott rá, végül Šaranov közbelépett.
Aztán a 45. percben Rendulić és Mihajlović összecsaptak a Zvezda 16-osa előtt. Mindketten a földre kerültek, jókora kavarodás támadt, mindkét csapat dühösen reklamált a bírónál.


Végül szabadrúgás lett a Partizannak, de ebből sem sikerült kihoznunk semmit.
Majd a 45+2. percben Kátai indult felfelél a bal oldalon. Bandalovski birkózott vele, végül Kátai csak rálőtt, fölé.
A szünetben pedig elszabadult a pokol. Nyilván a szurkolók úgy gondolták, hogy ha már a pályán nincs sok küzdelem, akkor majd ők ezt megoldják maguknak.
Először a Zvezda-szurkolók csaptak össze a rendőrökkel. (Cenzúrázatlan videó, csak erős idegzetűeknek.)


Aztán a rendőrök lekapcsoltak egy Partizan-szurkolót is.


Közben sikerült a stadiont félig lebontani.
A második félidő elején egyik csapat sem találta a helyét. Ügyetlenkedés, tökölődés folyt (Luković konkrétan képen rúgta saját magát a labdával), végül az 51. percben szabadrúgást kaptunk jó 28 méterre a kaputól a bal oldalon. Mihajlović beívelte, a kapus leszedte. Már indultak is kontratámadásra, Kátai lőhetett rá, Šaranov elkapta. Az 54. percben Srnić és Bogosavac birkózott a bal oldalon, végül a Partizan védője győzött.
Itt most kicsit többet támadtunk, többet birtokoltuk a labdát, de teljesen eredménytelenül. A mérkőzés irama sem lett gyorsabb. Mihajlović ment fel megint a bal oldalon, rá is lőtt, a kapus védett.


Az 59. percben egy Partizan-szabadrúgás után lett nagy kavarodás a Zvezda kapuja előtt. Ketten is rálőttek közülünk, először Saša Ilić, aztán Brašanac, de a kapus mindkét lövést hárította. Aztán még a 62. percben Saša Ilić ívelt be egy szöglet után, de a védők tisztáztak.
Aztán teljesen leült a mérkőzés.
A déli tribün viszont lángolt.



A 66. percben egy szöglet után Rendulić fejelt rá. Šaranov irtózatos lepkét fogott megint, a labda Le Tallec elé hullott, de óriási szerencsénkre elszúrta a kapuralövést.
Aztán újabb füstszünet jött, közben Šaranovot ápolni kellett. A 70. percben folytathattuk, Stevanović mehetett fel a kapuig, rá is lőtt, de nagyon gyenge próbálkozás volt, a kapus simán leszedte.
A 72. percben Plavšić jött fel a bal oldalon, de a beívelést sikerült elszúrnia, végül Gogoua kirúgta a labdát. Egy perc múlva már mi támadtunk, Bandalovski ívelt be középre, de Mihajlović kihagyta a helyzetet.
A 77. percben szabadrúgást kapott a Zvezda olyan 25-28 méterre a kapunktól. Ibanez belerúgta a labdát a sorfalba. Utána a 81. percben Kátai iramodott fel, ajtó-ablak nyitva volt, a védők ki tudja, merre jártak, végül Kátai belelőtte a labdát Šaranovba. Már indultunk is kontratámadásra, Mihajlović vitte fel a labdát, rá is lőtt, fölé. Egy perccel később Ristić kapta a labdát a jobb oldalon. Cselezett egy sort, rálőtt, Šaranov védett. A 84. percben megint Ristić indult meg. Plavšićtól kapta a passzt, rálőtt 16 méterről, Šaranov védett.

Jovanović valamikor a második félidőben. Kapott egy gyomrost, ápolni kellett


Aztán a 85. percben újra támadott a Zvezda. Jobbról jött a beívelés, a labda megpattant egy Partizan-védőn. Le Tallec indult volna meg érte, de Sikimić megelőzte. Fogta magát, svungot vett, rálőtt és sikerült bevágnia a háló közepébe. 1:0
Ezek után a játék még inkább szétesett. Aztán immár a pályán is állt a bál, nemcsak a lelátókon. A 92. percben Everton brutálisan lekönyökölte Plavšićot, aztán a földön fekvő játékost tovább cibálta. Brašanac úgy rángatta el onnan.

Everton lekönyököli Plavšićot...

...aztán Kátaival is jól összerúgja a port...

...végül a játékvezető próbál valahogy rendet teremteni.

Őszinte leszek: Everton szerintem már itt megérdemelte volna a piros lapot. Rejtély, hogy a bíró miért nem zavarta le itt a pályáról és miért úszhatta meg egy sárgával.

Aztán a 93. percben Rendulić megkapta a második sárgáját, amiért lerúgta Bogosavacot. Mehetett le a pályáról.
Az egyenlítő gólunk a legutolsó percben jött, a meglepetés teljes erejével. Egy bal oldalról érkező ívelést fejeltek ki a Zvezda védői, a labda pedig a hátul ácsingózó Everton elé hullott. A brazil valószínűleg ilyen mindenmindegy-alapon rátűzte vagy 35 méterről. A labda átsivított a védők között, az elszörnyedt kapus még bele tudott paskolni, de a labda a hálóba hullott. 1:1


Ami ezek után történt, arra nem igazán találok magyarázatot.
Everton ugyanis odakocogott az északi tribün elé, egyenesen az ellenfél kemény magjához és ott egy gúnyos táncot kezdett el járni.


Utána már csak azt lehetett látni, hogy Evertont egy idősebb férfi a karjánál fogva cipeli a játékoskijáró felé. Everton cibálja a férfi kezét, mint valami hisztis kisgyerek, aztán ahogy az alagúthoz ér, rohamrendőrök pajzsai mögött kell bemennie a folyosóra, mert a feldühödött szurkolók minden kezük ügyébe eső tárgyat hozzávágtak.
Utólag derült ki, hogy a brazil a kis bemutatója után megkapta a második sárga lapot, aztán nyilván nem volt hajlandó levonulni a pályáról, ezért kellett őt lecipelni.

Lehet, hogy most sokan meg fognak utálni, de rohadtul nem tudtam örülni Everton góljának. A brazil nálam már a könyöklésével kihúzta a gyufát, a gól utáni totálisan sportszerűtlen megnyilvánulása és a kiállítás utáni cirkusz pedig végképp kiverte a biztosítékot. Több, mint 25 éve nézek futballt, láttam már jópár síkhülye, primitív és rosszindulatú játékost, és Everton simán benne van az első ötben.
Egyébként innen üzenem neki, hogy mostantól kurvára nem lesz neki életbiztosítás Belgrád utcáin mászkálni, mert a jellegzetes fejét messziről fel lehet ismerni, és ezt a kis akcióját a Zvezda szurkolói nem fogják neki elfelejteni soha, az biztos. Egy büdös gyökér vagy, Everton, és ha ezek után szétverik a pofádat, nem mondom, hogy nem fogod megérdemelni.
És félve teszem hozzá: teljes mértékben egyetértek Grujić mérkőzés utáni, felháborodott nyilatkozatával.

Aztán a bíró lefújta a meccset.
A Zvezda kapusa teljesen összeomlott a bekapott gól miatt. Itt egy videó, amint a játékostársai vigasztalják a mérkőzés után.
A Partizan játékosai sem igazán akartak kicsattanni az örömtől. Az arcokon leginkább fáradtság és kimerültség ül.





A SOS Kanal közel 40 perces, részletes összefoglalója:


Tények:

Helyszín: Rajko Mitić stadion, Belgrád
Nézőszám: 35 000
Vezette: Aleksandar Vasić (partjelzők: Vladimir Jovanović, Milan Mihajlović - tartalék játékvezető: Goran Stanojević - gólbírók: Marko Popović, Igor Stojilković)

Crvena Zvezda: Kahriman - Cvetković, Rendulić, Luković, Ibanez - Le Tallec - Srnić (Ristić, 78.), Grujić (Plavšić, 57.), Kátai, Donald - Vieira (Sikimić, 53.)
Vezetőedző: Miodrag Božović

FK Partizan: Šaranov - Bandalovski, Gogoua, Jovanović, Bogosavac - Brašanac, Everton, Kosović - Stevanović (Vlahović, 83.), S. Ilić (Bozsinov, 73.), Mihajlović
Vezetőedző: Ivan Tomić

Gólszerzők: Sikimić (85.), ill. Everton (90+5.)
Sárga lap: Le Tallec (39.), Rendulić (43.), Kátai (90+3.), Ibanez (90+5.), ill. Gogoua (13.), S. Ilić (30.), Everton (90+2.)
Kiállítva: Rendulić (90+2.), ill. Everton (90+5.), mindkettő második sárga lap miatt

A rájátszás jelenlegi állása:*
1. CZ 42 pont
2. Čukarički 30 pont
3. Partizan 28 pont
4. Vojvodina 26 pont
5. Borac 23 pont
6. Radnički Niš 23 pont
7. Surdulica 22 pont
8. FK Voždovac 20 pont

* a jelenlegi szabályok értelmében a rájátszás kezdetekor az összes csapatnak megfelezték az eddig elért pontszámát, ehhez jönnek a rájátszásban (illetve a kiesésben) szerzett pontok. Nem én találtam ki.

(képek: Facebook/Fudbalski klub Partizan)