2015. május 21., csütörtök

Szerb Kupa-döntő: Čukarički - FK Partizan 1:0

Fájdalmas ez, mindenképpen és mindenhogyan, és nemcsak a becsvágyunknak adott, mennydörgő pofon a legfájdalmasabb

mert mekkora lett volna már, ha a bajnoki cím mellé megszereztük volna a kupát is, dupla kruna, vagyis dupla korona, ahogy a szerb szurkolók mondanák

mert minden vereség fájó, főleg a döntőbeli vereség, de befognám a számat, ha egy igazságos, jó mérkőzésen, jogosan kaptunk volna ki egy bátor ellenféltől.
De a mérkőzés pocsék volt, a játékvezető kritikán aluli volt, az ellenfél amellett, hogy folyamatosan rugdosta a Partizan játékosait, még kiemelkedően sportszerűtlenül is viselkedett. Ráadásul rosszul, szervezetlenül játszottunk, néhány taktikai húzástól is leesett az ember álla.
Ami viszont különösen fájó volt, az az, hogy

ezzel lehet, hogy szerzek magamnak néhány ellenséget, de kimondom, mert ki kell mondani

a Partizan egyes játékosai csapnivalóan játszottak. Közülük kiemelkedik Stefan Babović, aki a tegnap esti "teljesítményével" maximálisan demonstrálta az anti-futball fogalmát.

Nem, ezzel nem akarom Babović nyakába varrni ezt a vereséget. Ő csak hab volt a tortán.

Eleve már az egy diszkrét arculcsapás volt, hogy a Rajko Mitić stadionba vitték ezt a meccset. Értem én, hogy amúgy sem mi lettünk volna a hazai csapat, de nem létezik, hogy ebben a több, mint másfél milliós városban nincs egyetlen olyan semleges stadion, ahová el lehetett volna vinni ezt a mérkőzést.

Marhára nem akarok politizálni, de ilyen Belgrade On Water-szerű, valóságtól elrugaszkodott beruházások helyett mi a fészkes fenéért nem lehetne építeni mondjuk egy azaz 1 db ilyen sportlétesítményt?

Mindegy. Győzni jöttünk, nem fanyalogni. De előtte még énekeljük el a himnuszt.

Grbić: LOL, Babínnyó, de szépen énekelsz!
(Babínnyó büszke)
Drinčić: A mi kis énekesmadarunk...
Brašanac (magában): Nem röhögni... nem röhögni...

A 3. percben már fel is száguldott Grbić a labdával, be is adta, a gond csak az volt, hogy a kutya nem volt középen, a Čukarički-védők meg köszönték szépen az ajándékpasszt. Egy perccel később szabadrúgást kapott a Čukarički, kb. 30 méterre a kapunktól. Matić rárúgta, valaki a tömegben még pöccintett egyet rajta fejjel, Živko Živković kiöklözte.


Két perc múlva újra Čukarički-szabadrúgás, újra Matić, újra kb. 30 méterről, most szögletre ment, Balažic fejelte ki.
Eléggé egymásnak estek a csapatok az első 10-15 percben, ami teljesen érthető. Rengeteg volt viszont a durvaság, a belemenés, de volt olyan is, hogy Andrija Živkovićot a 10. percben irtózatosan felrúgták.
Mindenesetre Andrija Živković egy perccel később levágott egy szívszaggató sprintet a labda után, cselezett egy sort és beívelte középre Babovićnak.


A partjelző lest lengetett

hol volt az les?!...

az igazság pedig az, hogy Babović időközben annyira eltötyörögte a helyzetet, hogy ebből akkor sem lett volna gól, ha a partjelző megeszi a zászlóját.
A déli tribünön közben már rég téma volt Glođović bíró játékvezetési stílusa (in Hungarian: a Sírásók kórusban szidták a jv jó édes anyját). Glođović pedig megsértődött, a sípjába fújt, odaintett a pálya széléhez valami nyakkendős urat, és nem sokkal később bemondták a hangosbemondóba, hogy ha a Partizan-szurkolók nem hagyják abba a bíró szidalmazását, akkor el kell hagyniuk a stadiont.



Szép volt, Glođović. Remélem, anyukád büszke rád.

A szurkolók viszont elvoltak.


A 14. percben Slavoljub Srnić csavarta rá a labdát jobb oldalról, Živko Živković kivédte. Két perc múlva újra a Čukarički próbálkozott, Stojiljković kapta jobbról a labdát és lőtte rá. A lövés a kapufán csattant. A labda továbbra is a Čukaričkinál volt, de végül addig körülményeskedtek, amíg a Partizan védői szerelték őket. Egy perc múlva Matić lőtt rá vagy 18 méterről, Živko Živković elkapta.
Válaszképpen Volkov jött fel a labdával a 18. percben és adta be középre Andrija Živkovićnak, aki viszont Isten tudja, hová lőtte a labdát. A 23. percben szöglethez jutottunk, a lövést Branko Ilić fejelte rá, mellé.
Közben elkezdett esni az eső, az iram is lelassult. Küzdelem továbbra is volt, durvaság is volt, nem is kevés, de érdemi akció nagyon kevés. A 32. percben Volkov passzolta be középre a labdát Babovićnak, de Babovićot szerelték, szöglet lett belőle. Két perccel később Babović rálőtt középről, úgy 18 méterről, de a kapus elkapta.
Aztán a 38. percben Slavoljub Srnić kapta a labdát. Megindult, elfektette az összes Partizan-védőt és egy mozdulattal bevágta a kapunkba. Ilyen nincs. 1:0
Még a 43. percre maradt egy akció a Partizannak, de az egyik játékost (nem lehetett tisztán látni, hogy ki volt az) lerántották a 16-oson belül. Természetesen nem fújt a bíró 11-est.
Aztán mehettünk az öltözőbe megszárogatni a teljesen átvizesedett mezeket.
A második félidőben igyekeztünk felpörögni, de ebből leginkább csak az összevissza rohangálás látszott. A 49. percben Drinčić lőtt rá messziről, mellé. Két perc múlva szabadrúgást kaptunk, kb. 25 méterre a kaputól. Drinčić állt a labda mögé, rálőtt, mellé. Három perccel később ugyanez a jelenet játszódott le (szabadrúgás, Drinčić, mellé), aztán ebből indult kontrára a Čukarički. Slavoljub Srnić beadása veszélyes volt, Bandalovski hálistennek tisztázott.
A 61. percben Živko Živković hatalmas védést produkált, amikor Stojiljković ollózva rálőtte a labdát.

Istenem, ha ez bement volna, az lett volna a megaláztatás netovábbja. 

Egy perc múlva kimaradt egy Čukarički-szöglet, cserébe Volkovot rúgták fel irgalmatlanul. Aztán Bojan Ostojićnál szakadhatott el valami, mert brutálisan fellökte Babovićot, aztán sípszó után rúgta fejbe Grbićet a labdával. (És akkor még ő volt kiakadva, hogy sárga lapot kapott.)
Aztán szakadt a net és nem volt vicces. Kb. 5 percig zéró volt az adatátvitel, valamikor a 70. perc környékén éledt fel újra a stream. A mérkőzés hivatalos beszámolója alapján lemaradtam egy akcióról, amikor Grbić és Brašanac együttes erővel próbálták bevenni a Čukarički hálóját, sikertelenül.
Viszont az újrainduló stream nem semmi látvánnyal fogadott.

(kép: Twitter)


Eskü, sokkal jobban esett ezt nézni, mint a pályán szenvedő csapatot. Egyre kétségbeesettebben és idegesebben játszottunk. A 78. percben Kojićot felvágta a Čukarički kapusa, természetesen NEM kaptunk 11-est, a lassítás pedig nem mutatta egyértelműen, hogy mikor ért Stevanović a labdához. A 80. percben Babović kapta a labdát, de addig körülményeskedett, amíg el nem veszítette és végül kontratámadás lett belőle. (Az volt az irgalmatlan szerencséje, hogy nem lett belőle gól.)

Nem ez volt az első alkalom, hogy Babović addig körülményeskedett, totyogott és vacakolt, hogy végül elúszott a helyzet. Korábbi mérkőzéseken is megtörtént már, hogy ordító helyzetben, ajtó-ablak tárva nyitva volt, de Babovićnak végül sikerült elveszítenie a labdát. Őszinte leszek ismét, újból kockáztatva azt, hogy további ellenségeket szerzek, de hadd tegyem fel a kérdést: ha csak ennyire képes, akkor miért szerepel a kezdőcsapatban? Miért viselheti a kapitányi karszalagot? Egy szigorúbb edzőnél maximum a kispadot melengethetné, de lehet, hogy egy ilyen után - vagy azok után, amit a rangadón alakított - a fakóba lenne száműzve. Lehet rám mondani, hogy szigorú vagyok, de a szentségit neki, a Partizan mezének viselése felelősséggel jár. Emellett hány meg hány szikrázóan tehetséges, fiatal játékosunk van, akik pont emiatt nem férnek be a keretbe, pedig a fél karjukat odaadnák még akár egy cserelehetőségért is.

Vulićević sem tudott sokat hozzátenni a mérkőzéshez

A hangulat egészen puskaporos volt már a pályán. A Partizan egyre feszültebb volt és ez meg is látszott a kapkodó játékon. A 84. percben Andrija Živkovićot megint irtózatosan felrúgta Brežančić, de úgy, hogy a Čukarički játékosa nemcsak lábszáron rúgta a Partizan középpályását, de még jól meg is taposta a lábfejét. Živković üvöltve hemperedett a földre és sokáig ott is maradt, a gyúrók futólépésben érkeztek, hogy elsősegélyben részesítsék.


Brežančić pedig nem kapott semmit. Se sárga lapot, se pirosat. Pedig eskü, három játékvezetőből kettő ezért minimum egy sárgát dörgölt volna az orra alá, ráadásul Brežančićnak már volt is egy sárgája, pont Andrija Živković molesztálásáért. De Glođović bíró valamiért úgy gondolta, hogy Brežančić kis híján lábtörést eredményező belemenése még simán a sportszerűség határain belül van.
Szabadrúgást azért legalább kaptunk, ebből viszont egy Čukarički-kontra lett. És itt megint történt valami, mert Átlagszurkoló csak arra lett figyelmes, hogy Drinčić ordítva nekiugrik Slavoljub Srnićnek, kis híján leszedi a fejét, a játékostársak együttes erőfeszítése tartja csak vissza a vendettától.

(kép: mozzartsport.com)

Aki ismeri Nikola Drinčićet, az tudja, hogy abszolút magának való, zárkózott, szótlan játékos, ha kérdezik, akkor is legfeljebb két tőmondattal válaszol, a pályán pedig kizárólag a játékkal van elfoglalva. Srnić egészen biztosan valami iszonyat tahó és trágár beszólást vághatott Drinčić fejéhez, ha a Partizan játékosánál így leolvadt a biztosíték. 

És ezek után Glođović Drinčićnek mutatta fel a sárgát.

Glođovićot pedig kőbányába küldeni, minimum 10 év kényszermunkára, ezért a meccsért.

A küzdelem továbbra sem hagyott alább, a baj csak az volt, hogy a Čukarički egyre magabiztosabban játszott, míg a Partizan egyre idegesebben. A 87. percben újra Slavoljub Srnić lőtt rá 17 méterről, mellé.
A 90+1. percben Brašanac kapott nagy labdát Andrija Živkovićtól, ráfejelte, mellé. A 90+2. percben szabadrúgást kaptunk, 25 méterre a kaputól. Utolsó lehetőség. Drinčić beívelte, a labda Babovićhoz került, ő pedig valami ollózó mozdulattal akarta volna beküldeni a hálóba, de a lövés mellément. Kész. Vége. Ennyi volt.

Eredményhirdetés.
Ninković: Oké. Most becsukom a szemem. És ha kinyitom, megint ott leszünk a Humska utcában, ez pedig csak egy rossz álom volt...

Azt hiszem, talán Saša Ilić jegyezte meg a mérkőzés után önkritikusan: a mérkőzésen nyújtott játék édeskevés lesz a Bajnokok Ligájához.
Teljes mértékben igaza van.

Összefoglaló:



Tények:

Helyszín: Rajko Mitić stadion, Belgrád
Nézőszám: 10 000
Vezette: Vlado Glođović (partjelzők: Dejan Petrović, Nemanja Petrović - tartalék játékvezető: Milan Minić - gólbírók: Dejan Filipović, Bojan Nikolić)

FK Čukarički: Stevanović, D. Srnić, Stojiljković, Matić, S. Srnić (Mandić, 90.), Regan (Todorović, 64.), Stojković, Ostojić, Bojić, Brežančić, Rendulić
Vezetőedző: Vladan Milojević

FK Partizan: Ž. Živković, Bandalovski, Volkov (Vulićević, 67.), Balažic, B. Ilić, Drinčić, Babović, Brašanac, A. Živković, Grbić (Ninković, 69.), S. Ilić (Kojić, 59.)
Vezetőedző: Zoran Milinković

Gólszerző: S. Srnić (39.)
Sárga lap: Brežančić (9.), S. Srnić (58.), Ostojić (63.), Stevanović (67.), Matić (84.) ill. Balažic (29.), Ninković (82.), Drinčić (85.)

(Jelöletlen képek: Facebook/Fudbalski klub Partizan)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése