2015. november 9., hétfő

Jagodina - FK Partizan 2:2 (Jelen SuperLiga, 17. forduló)

A tegnapi kosárlabda-győzelmi mámor után ma jött a futball és a kijózanodás.
Az eredmény így, ránézésre is elég szörnyű (a Jagodina az utolsó előtti a tabellán), pláne úgy, hogy megint sikerült botrányos antifutballt produkálnunk és csak a baromi nagy szerencsénknek köszönhetjük, hogy sikerült kicsikarnunk egy döntetlent.
Már a 3. percben támadott a Jagodina. Balról érkezett a beadás, Martinović rá is lőtt középről, Kljajić védett.
A 6. percben a ghánai Francis iramodott fel hirtelen a jobb oldalon, tök egyedül, végül Fabricio blokkolta.
Aztán csak a szokásos volt. Hátrafelé passzolgattunk, töketlenkedtünk, nem támadtunk. Olyanok voltunk, mint egy harmadik ligás csapat.
A 9. percben szögletet kaptunk. Kisszöglet, Babović kapta a labdát és beívelte, a kapus leszedte.
Aztán a 11. percben megint Francis száguldott fel a jobb oldalon

igen, a bal oldalunk megint olyan volt, mint egy átjáróház, elvileg Bandalovski volt a balbekkünk, de a bolgár valami rémesen formán kívül van

beadta középre, a partjelző nem lengetett lest. Popović kapta a labdát, továbbcsúsztatta Uroš Nikolićnak. Ő köszönte szépen és belőtte. 1:0
A 15. percben beszaladt egy kiskutya a pályára. Szegény nagyon rémültnek tűnt, valószínűleg a szurkolók petárdáitól ijedhetett meg.


Kicsit állt a játék, végül sikerült az állatkát valahogy leterelni a pályáról.

Szerintem le kellett volna szerződtetni. Fürge, okos, hűséges, remek labdaérzékkel rendelkezik és még fizetés sem kell neki. Beéri némi kutyakajával. Eszményi játékos lenne. Ja, és a közönség imádná.

A 22. percben Francis lőtt rá középen, valaki a védőink közül blokkolta, de visszapattant a hazaiakhoz a labda. Az egyik játékosuk megint rálőtt, alig mellé.

És nem támadtunk. Megint behúzódtunk a saját térfelünkre és hátrafelé adogattuk a labdát. Ez nem lehet igaz. Tényleg ennyi lenne a maximum?...

A 26. percben kavarodás támadt a kapunk előtt. A Jagodina játékosai ide-oda passzolgattak, végül nagy nehezen valamelyik Partizan-védő felszabadított. A labda pont Filipović elé hullott, ő egyből rá is lőtt, fölé.
Két perccel később Stevanović küldött egy távoli lövést a Jagodina kapujára. A lövés gyenge is volt, pontatlan is volt, messze elkerülte a kaput.
A 34. percben Savković kapott hatalmas indítást a felezővonal környékéről, a bal oldalon. A partjelző nem lengetett lest, Savković tökegyedül felszáguldott

miért van az, hogy a védelmünk gyorsasága egy reumás csigáéval vetekszik?...

rálőtt, éppen hogy mellé. Két perccel később szabadrúgást kaptak vagy 25 méterre a kapunktól, a jobb oldalon. Érkezett a beívelés, pont Gašić elé. Nagyon veszélyes volt, az volt a pokoli szerencsénk, hogy Gašić elvétette.
Aztán a 40. percben Grbićet kiállította a bíró. A lassítás csak annyit mutatott, hogy Grbić Knežević-tyel tuszkolódott a jobb oldalon. Rendesen ment az adok-kapok, nem kellett félteni egyiküket sem, aztán Knežević egyszer csak hopp, úgy döntött, hogy földre zuhan és eljátssza a nagyhalált. A bíró készségesen megette a trükköt és leküldte Grbićet a pályáról.


A 44. percben szögletet kapott a Jagodina. Kisszöglet, a beívelést pedig Popović úgy befejelte, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. 2:0

Kljajić döbbenten áll az események előtt

...de még a kispadon ülők sem hisznek a szemüknek

Itt elszabadult a pokol. A Partizan-szurkolók két marokkal szórták a petárdákat és zúgott az "Uprava napolje".


Gondolom, el lehet képzelni, mekkora nagy szarban voltunk, ha a második félidőre Ljubinko Drulović vezetőedző becserélte Saša Ilićet.
A szurkolók pedig tovább skandálták, hogy "Uprava napolje".

Ilyenkor Vazura meg Vučelić vajon hogy néz a tükörbe?...
Várjatok, kitalálom: bemagyarázzák maguknak, hogy ők nem felelősek semmiért, mindenről a játékosok, a bírók, az újságírók, a szurkolók, a bloggerek, az időjárás, az ufók, meg a gyíkemberek tehetnek.

Egyébként az a nagyon szomorú, hogy attól kezdve, hogy Saša Ilić beállt, elkezdtünk támadni. Saša Ilić felépítette a támadásokat, irányított, szervezett, fantasztikus beíveléseket küldött középre (ahol a tökfej, falábú, közösségimédia-huszár Bozsinov rendre elbaltázta a helyzeteket). Ez a nagyon szomorú, gyerekek, hogy egy közel 40 éves veteránnak kell beállni, hogy valami futballra emlékeztetőt is láthasson az ember.

A többi még arra sem méltó, hogy az ő futballcsukáján a cipőfűzőt bekösse

Az 50. percben Saša Ilić adott be balról középre egy nagyon nagy labdát Babovićnak. Babović körülményeskedett egy sort

árulja már el nekem valaki, hogy mi a rossebért kell 360°-os fordulatot tennie a kapu előtt, ha labdát kap? Ilyenkor nem egyszerűen csak lőni kell és kész?

aztán végül csak rálőtt a kapura, de Đorđe Nikolić kapus simán elkapta.
A védelmünk pedig olyan gyenge volt, mint az őszi légy. Fabricioval csak eggyel többen voltunk (az a baromi nagy szerencséje a brazilnak, hogy nincs rajta kívül senki, akit be lehetne állítani oda hátra), Bandalovski pedig iszonyat gyengén muzsikált.

Pedig az emlékeimben Bandalovski egy többfunkciós, megbízható, tehetséges játékosként élt. Mi a jó fene történt vele, hogy önmaga paródiáját adta elő ezen a meccsen?...

Az 53. percben szabadrúgást kaptunk, kb. 25 méterre a kaputól. Babović beívelte, Bozsinov elszúrta.
Aztán megint beszaladt egy kutya a pályára :) Ez most egy nagyobb testű, fekete jószág volt, kifejezetten barátságos, csóválta a farkát.


Nem szerződtetjük le?...

És tovább zúgott az "Uprava napolje".

Szerintem ezt a kutyát kellene megtenni a futballcsapat elnökének. Vélemény?

A 62. percben Saša Ilić küldött remek labdát Bozsinovnak balról, Bozsinov pedig két lépésről belevágta a kapusba.

Bozsinov a fejét fogja - ezt nem egyszer és nem kétszer lehetett látni a meccs folyamán

A 68. percben Saša Ilić beadását lőtte rá Ninković bal oldalról, a kapus elkapta.


Istenem, milyen jó volt látni ezt a Saša Ilić-Ninković összjátékot... Látszott, hogy két olyan játékos csinálta, akik nagyon jól ismerik és értik egymást. Régi szép emlékek tolultak elő... Édes Istenem, hogy hiányoznak azok a győzedelmes meccsek, amikor csak azt kellett számolni, hogy hány góllal verjük meg az ellenfelet...

A 72. percben Martinović lőtt rá hirtelen a távolból, Kljajić védett. Két perccel később Ninković ívelt be egy szabadrúgást vagy 30 méterről, bal oldalról. Bozsinov ráfejelt, most kivételesen el is találta rendesen és sikerült bevágnia a labdát a hálóba. 2:1


A 81. percben Ninković vágtatott fel a bal oldalon a labdával. Beküldte középre Saša Ilićnek, ő továbbküldte Bozsinovnak, Bozsinov rálőtt, a kapus védett. Szöglet, érkezett a beívelés, pont Bozsinov elé, Bozsinov ráfejelt, két centivel a kapufa mellett zúgott ki a labda a pályáról.
A 84. percben megint támadtunk. Balról érkezett a beadás, Saša Ilić fantasztikus reflexszel és rutinnal átlépte a labdát, ami így Babović elé került. Babović most végre-valahára nem körülményeskedett, hanem fogta magát és rálőtt. Be is ment a kapuba. 2:2
A második gólunk után mindkét csapat felpörgött, a végére sikerült egy egészen izgalmas mérkőzést produkálni. A 86. percben a Jagodina támadott, valamelyikük rá is lőtt középről, Kljajić védett. Már mentünk is kontratámadásra, Bozsinov kapta a labdát (nem vagyok benne biztos, hogy Ninkovićtól vagy Saša Ilićtől), és fölélőtte.
Itt megint beszaladt a pályára az a nagy fekete kutya :)
A 85. percben Fabricio nem tudom, hova nézhetett, meg hova nem, de baromira eladta a labdát (nem ez volt az első eset...). Jerković lecsapott rá, megindult a kapunk felé, rá is lőtt, fölé.
A 90. percben Ninković loholt fel ismét a bal oldalon, odapasszolt Bozsinovnak, de Bozsinov sikeresen elügyetlenkedte a helyzetet közvetlen közelről.

Ez hihetetlen. Most végre sikerült ezt a tökkelütött bolgárt helyzetbe hozni, nem az volt, hogy ott ácsorog szerencsétlenül, mert nem szolgálják ki. Aranytálcán vitte elé Saša Ilić meg Ninković a passzokat egymás után, ő meg 1-et, azaz egyet tudott belőlük értékesíteni.

Balett Šaponjić-módra, valamikor a második félidőben

A végére a Jagodina össztűz alá vette a kapunkat. A 90+2. percben Savković jött fel a jobb oldalon a kapunkhoz. Rálőtt, Kljajić szögletre védett. Egy perccel később Marić lőtt rá, fölé. Aztán Deletić, mellé. A 90+5. percben Jerković lőtte éppen hogy mellé. Végül, a lefújás előtti másodpercekben Deletićnél volt a labda, éles szögből, balról rálőtt, alig mellé.

Összefoglaló:


Tények:

Helyszín: Városi stadion, Jagodina
Nézőszám: 2000
Vezette: Nenad Đokić (partjelzők: Marko Dimitrijević, Slobodan Pavlović - tartalék játékvezető: Ivica Stojanović - gólbírók: Milorad Milićević, Zoran Široki)

Jagodina: Đ. Nikolić - Miladinović, Gašić, Filipović, Marić - Martinović, Knežević (Ožegović, 49.) - Francis, U. Nikolić (Deletić, 80.), Savković - Popović (Jerković, 73.)
Vezetőedző: Miljojko Gošić

FK Partizan: Kljajić - Vulićević, Ćirković, Fabricio, Bandalovski - Jevtović (Šaponjić, 79.), Lukić (S. Ilić, 46.) - Grbić, Babović, Stevanović (Ninković, 67.) - Bozsinov
Vezetőedző: Ljubinko Drulović

Gólszerzők: U. Nikolić (11.), Popović (44.), ill. Bozsinov (74.), Babović (84.)
Sárga lap: Knežević (42.), Popović (70.), ill. Ćirković (69.)
Kiállítva: Grbić (40.)

A bajnokság jelenlegi állása:
1. CZ 47 pont
2. Borac 31 pont
3. Čukarički 29 pont
4. Radnički Niš 28 pont
5. Partizan 26 pont
6. Javor 26 pont
7. Mladost 23 pont
8. FK Voždovac 22 pont
9. Vojvodina 22 pont
10. Surdulica 20 pont
11. Novi Pazar 20 pont
12. Metalac 18 pont
13. OFK Beograd 15 pont
14. Rad 13 pont
15. Jagodina 12 pont
16. Spartak Zlatibor Voda 8 pont

(képek: Facebook/Fudbalski klub Partizan)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése