2016. február 26., péntek

Crvena Zvezda - RK Partizan 32:32 (szuperliga, 15. forduló)

Először is egy szívből jövő üzenet az RTS összes illetékesének:

A KURVA ANYÁTOKAT!!!

Mert azt ígértétek, hogy közvetíteni fogjátok a kézilabda-rangadót. Még pár napja is ott volt a honlapotokon a tévéprogramnál, hogy Crvena Zvezda - Partizan rukomet uživo.
Ezek után fogtátok magatokat, és tutira az utolsó pillanatban döntöttetek úgy, hogy inkább a(z egyáltalán nem) Tisztelt Házat közvetítitek a mérkőzés helyett.
Közszolgálat, mi? Kapjátok be.

A rohadt nagy szerencse amúgy az volt, ti elhájasodott Vučić-drukkerek, hogy sehol az égvilágon nem találtam működő linket az RTS 2-höz. Mind le volt tiltva. Már kezdtem kétségbeesni, amikor mindenmindegy-alapon megnéztem a sportuzivo.tv honlapját, és csodák csodája, ott volt a mérkőzés linkje, mi több, kitűnő minőségű adással, laggolás nélkül. Amikor ezek után gyanút fogtam és megnéztem az RTS honlapján a TV-programot. Akkor láttam, hogy itt lótúró lesz, nem közvetítés. És volt kb. 20 perc a meccsig. Gratulálok.

A fiaink épp bemelegítettek


Aztán nagy sokára az ellenfél is kivonszolta magát


(screenshotok)

Az elején egy kicsit vezettünk. A harmadik gólunkat Nemanja Živković szerezte, valami hihetetlenül laza, pofátlan mozdulattal, a kapus fölött átemelve (2:3).

Ezt a trükköt többször is eljátszotta a meccs alatt. Todorović, a túloldal kapusa a végén már halálra váltan figyelt, valahányszor Živkovićhoz került a labda. Márpedig ez nem egyszer és nem kétszer előfordult a meccs alatt.

Aztán a Zvezda az 5. percben kiegyenlített (4:4), a 8. percben átvették a vezetést (5:4).
És ez nagyon sokáig így is maradt.
A Zvezda durván, erőszakosan játszott, olykor legyalulva a mi fiataljainkat. A kapusuk mindent kivédett

egy darabig, hehe

és nem egyszer eljátszották azt, hogy Tomić (vagy később Ćućuz) hatalmasat védett, a labda kipattant a büntetőterületen kívülre, ott pedig mindig sunnyogott egy Zvezda-játékos, aki lecsapott a kicsorgó labdára, kihasználta, hogy a mieink már elindultak felfelé a remélt támadáshoz, és tökegyedül, gonosz vigyorral bevágta a kétségbeesetten védeni próbáló kapus mellett. Próbáltunk néha reklamálni, eléggé hiába. 16:12 volt a félidő eredménye, 4 másodperc volt már csak hátra, amikor még betuszkoltak egy gólt.
A második félidő sem kezdődött valami boldogan. A legelején az egyikük fogta, és nemes egyszerűséggel földhöz vágta Pižuricát, miközben támadtunk. 17:13-ra vezettek a 32. percben és teljesen úgy nézett ki, hogy felkoncolnak minket élve.
Aztán valami beindult. Vagy mi pörögtünk fel, vagy ők kezdtek fáradni már a 40. perc környékén, mindenesetre feljöttünk 20:19-re (Živković egy fantasztikus kontra után úgy bevágta, hogy szinte lyukat ütött a labdával a falon). Babić és Pižurica kis híján egymásnak ugrottak, úgy választották őket szét a bírók. Itt már szorongattuk őket, 1-2 gól volt csak az előnyük (24:23, 25:23, 45. perc). Živković ezer fokon égett, egymás után szórta a balkezes góljait, eskü, Todorović ezek után ezt fogja látni a rémálmaiban, hogy jön fel Nemanja Živković, már emeli is azt a rettenetes bal kezét és BRUTTTÁLISAN bezúzza.
(És itt Todorović sikoltozva ébred, miközben szakad róla a víz.)

Nem tudom, ki volt a kommentátora ennek a mérkőzésnek, de egyrészt kurva idegesítő volt, ahogy néha nyíltan a Zvezdának szurkolt, másrészt meg nem létezik, hogy az "odlično" (kitűnő) szón kívül semmi más jelzőt nem ismer. Ember, ennél még az én szerb szókincsem is gazdagabb!

Az 50. percben kiegyenlítettünk Maksić góljával (26:26) és innentől kezdve a Zvezdának már csak arra futotta az erejéből, hogy egy-egy góllal vezessen, mi viszont mindig kiegyenlítettünk.
Utolsó perc volt, 32:31 volt az állás. Pižurica kiegyenlített (32:32). Alig volt már csak 40 másodperc hátra, amikor a Zvezda edzője időt kért. Ezek után visszavágtattak a pályára, megindultak, látszott, hogy most egy mindent elsöprő roham következik...
...ÉS ALEKSANDAR TOMIĆ KAPUS HATALMAS NAGYOT VÉDETT!!!
Atyaúristen, micsoda védés volt, még a kommentátor is felhördült.
A végén még belefért egy Partizan-támadás, aztán már szólt is a duda. Radojković a földön maradt (a gyúró úgy szedegette össze a darabkáit), a balhé kitört (ha jól értettem, valaki a vörösök közül beszólt Pižuricának), de a lényeg a lényeg, elhoztunk egy pontot a Šumice sportcsarnokból. Ez most felér egy győzelemmel.

A gyúrók épp Radojković maradványait szedegetik, közben a játékosok körül egyre sűrűbb a levegő

Balhé, lökdösődés, anyázás
(screenshotok)

A meccs hőse természetesen Nemanja Živković, 11 (!!!!) gólt lőtt. Őt követi Stevan Sretenović (6), Igor Mršulja (5), Darko Stevanović (3), Živan Pešić és Aleksa Maksić (2-2), valamint Matija Pižurica, Mihajlo Radojković és Lazar Kukić (1-1).

Radojković próbál meglépni a labdával, Pižurica igyekszik a segítségére
(kép: zurnal.rs)

Sretenović elszörnyedve figyeli, ahogy Babić próbálkozik

Nem tudja valaki, hogy kapta Radojković azt a plezúrt az állára?

Peruničić igyekszik megállítani a Zvezda játékosát

Egységben az erő - Pešić és Peruničić
(képek: srls.rs)

Tabella majd később lesz, még vannak hátra mérkőzések.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése