Rég lemondtam volna már ezt a szart és kerítettem volna helyette újat, ha nem gyűlölném annyira a gyökkettő-szintű IQ-val rendelkező ügyfélszolgálatos idiótákat, meg az itteni szolgáltatók ilyenkor szokásos gusztustalan húzásait. Viszont, ha minden jól megy, már nem tart sokáig ez az állapot.
Egyébként innen puszilom sok szeretettel azt, aki kitalálta, hogy a szezon zárófordulója hétköznap legyen. Egyáltalán, amiért úgy szervezte meg ezt a bajnokságot, hogy pont szerdára essen az utolsó forduló.
A Partizan zárt kapuk mögött játszotta ezt a mérkőzést. Még a Vojvodina elleni meccs után kaptuk ezt a büntetést azok után, hogy a játékvezetőnek epefakadása lett a szurkolói rigmusoktól és minden bizonnyal telesírta az összes illetékes fülét emiatt az FSS-nél.
Töküres lelátók előtt melegített be a csapat
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
Rögtön az első percben már támadott is a Borac, a bal oldalról érkező támadást Fabricio blokkolta.
A 3. percben szabadrúgást kaptunk, kb. 25 méterre a kaputól. Fabricio lőtte, a lövés nem volt túl magas, egyenesen a kapus ölébe sikerült vágnia.
Ezen a meccsen Darko Brašanac volt a csapatkapitány
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
A 6. percben újabb Borac-támadás érkezett, a támadó játékos a bal oldalról átívelte a labdát a pálya túlsó felére, ami végül kicsorgott a vonalon túlra. Bedobás, a labda Mićićhez került, ő rálőtt, elég rossz lövés volt, Kljajić leszedte.
Egy perc múlva Jovanović küldte tovább a labdát a bal oldalon. Valaki a Borac támadói közül rálőtt, gyenge lövés volt, Kljajićnak nem okozott gondot.
Már itt látszott, hogy nincs sok elképzelés a játékunkban. Megint csak a tanácstalan passzolgatás volt, a Borac pedig az egész pályás letámadást alkalmazta, ami úgy tűnt, eléggé megzavarta a Partizan játékosait. Végül a 10. percben Aboubakar kapta a labdát. Tőle Lukićhoz került. Lukić nem tudni, kinek akarta volna passzolni vagy lőni, mindenesetre a labda durván kigurult a bal oldalra. Leković vágtatva utolérte, beküldte középre, Bozsinov ráfejelte, mellé.
De olyan durván mellé, hogy az már szinte fájt.
A 11. percben Lukić kapta a labdát, meg is indult, rá is lőtt, nem is kicsit ment mellé.
Az első negyedóra után az is látszott, hogy ez egy nagyon szar, izzadságszagú mérkőzés lesz. Mindkét csapat erőlködött, támadás vagy kapura lövés nem volt.
Ráadásul valami titokzatos okból kifolyólag Aboubakar meccsenként minimum egyszer elbotlik a labdában, természetesen a támadás közepén. Nem tudom, hogy csinálja... Őszinte leszek, nem vagyok oda különösebben ezért a kameruniért, egydimenziós játékosnak tartom (amire kérik, azt megcsinálja, de ennél se többet, se kevesebbet, fantázia meg végképp nem jellemző rá, kicsit olyan, mint egy robot), és az ilyen akciói után még inkább csökken a szememben a renoméja.
A 17. percben Jovančić ugrasztotta ki Kneževićet. Knežević felszáguldott, Kljajić kirohant a kapuból, Knežević hasra esett benne, a bíró nem fújt, viszont a másik oldalon már érkezett is Milan Jevtović és belőtte a labdát a kapuba. 0:1
Bozsinov szétszaggatta a maradék idegeimet. Ilyen iszonyat lassú, lomha csatárt még életemben nem pipáltam. Az összes védő szereli, lemarad a passzokról, folyamatosan bent ragad lesen, irtózatos mennyiségű helyzetet kihagy, ráadásul egyáltalán nem csapatjátékos. A tehetségért pedig lehet, hogy háromszor is sorbaállt, de egyszer sem került rá a sor... Pályán kívül pedig egy irtózatosan sötét, buta, beképzelt majom, aki vagy a sérójával, vagy a közösségi médiával van elfoglalva. Ha csak feleannyi energiát nyomatna abba, hogy gólokat lőjön, mint abba, hogy az Instagramra tologassa az agyatlan képeit, már akkor előbbre lennénk.
A hőbörgőknek, meg a Bozsinov-fanoknak üzenem, hogy egyrészt le vannak szarva, másrészt amíg ez a nagyképű, falábú majom úgy jött a Partizanhoz, hogy amúgy a kutyának se kellett, és ide is azért hozták, mert nem kellett érte fizetni (mint az összes többi félkegyelműért, akit idecipeltek még a nyáron), addig kussoljanak. (Végig lehet nézni az eddigi pályafutását, a legtöbb idejét mindenhol a fakóban töltötte, a Sportingból meg konkrétan úgy vágták ki, hogy a lába se érte a földet.)
Akik meg azzal nyavalyognak, hogy "de hát gólokat lő, mit vagy ilyen igazságtalan": neki csatárként ez a dolga. Ezért kapja a fizetését, ezért hozták őt ide. A baj az, hogy kurvára nem lövi a gólokat úgy, ahogy kéne.
A Partizan pedig erőlködött tovább. Már akkora méretes aranyere volt a csapatnak, mint ide London, de semmi elképzelés nem volt a játékunkban, támadás meg még mutatóban sem.
A 21. percben Leković kapta a labdát. Beküldte középre Aboubakarnak, ő pedig brutálisan fölélőtte.
A 29. percben Bandalovski végre-valahára feljutott a Borac 16-osáig - igazából még helyzetnek sem nagyon mondható, legfeljebb valami próbálkozásfélének, de legalább történt valami. A kapus mindenesetre elkapta a labdát, bár az égvilágon nem kellett magát megerőltetnie.
Egy perccel később Andrija Živković becselezte magát a 16-oson belülre, rá is lőtt, a védők szögletre blokkoltak.
Ez volt a meccs első szöglete. És mindent elmond a színvonalról az, hogy a mérkőzés alatt összevissza három szöglet volt, kettő a Partizannak, egy a Boracnak.
A 38. percben Lukić kapta a labdát a bal oldalon és továbbpasszolta Petrovićnak. Petrović Brašanacnak küldte, Brašanac átlőtte a túloldalra Andrija Živkovićnak. Žile pedig nagy valószínűséggel megelégelte a tötyörgést, fogta magát, rálőtt és be is zúzta a labdát a hálóba. 1:1
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
A 40. percben Aboubakar kapta a labdát a bal oldalon. Meg is indult vele felfelé, beadta középre, na ki volt ott? Bozsinov. Na mit csinált? Kihagyta. Sikerült közvetlen közelről belelőnie a kapusba.
Végül, a 43. percben Knežević lőtte rá a labdát hirtelen a bal oldalról. Kljajić nagyot védett, a labda szögletre ment, a beívelt labdát Vujaklija fejelte fölé.
A második félidőben az égvilágon semmit nem javult a mérkőzés színvonala. Annyi volt csak, hogy Brašanac lejött a pályáról, innentől kezdve Andrija Živković viselte a kapitányi karszalagot.
Ezen a meccsen ő volt az egyetlen játékos, aki megérdemelte, hogy a Partizan mezét viselje
(kép: Facebook/Fudbalski klub Partizan)
Ismeritek azt az érzést, amikor annyira szar egy meccs, hogy már fizikailag fáj és visszaszámolsz, hogy mennyi van még hátra?
Na, ez a meccs pontosan ilyen volt.
Valamikor az 58. percben volt az első említésre méltó történés. Elvesztettük a labdát, Mićić lecsapott rá, előreívelt, a partjelző nem lengetett, Knežević már ugrott is, rálőtt, fölé.
A 63. percben Aboubakar indult meg a labdával. Felment középen, kipasszolta a Kis Kapitánynak, ő benyomult a 16-oson belülre. A védők egyből körülvették, vissza is passzolta a labdát Aboubakarnak. Aboubakar rálőtt, a kapus hatalmasat védett.
Egy perc múlva Leković indult meg a bal oldalon. Felment a 16-osig, beívelte középre, Bozsinov kapta, ajtó-ablak nyitva volt, a bolgár pedig mellélőtte.
A 66. percben Lukić passzolt Andrija Živkovićnak. Živković rálőtt 17 méterről, fölé.
A meccs egyre inkább kínszenvedéssé vált.
A 77. percben Grbić passzolt Andrija Živkovićnak. Živković becselezte magát majd éles szögből rálőtt, a védők szívrohamközeli állapotban tisztáztak.
A 81. percben Kosović továbbította a labdát Lukićnak egy lágy, remekbeszabott mozdulattal. Lukić megindult, rálőtt, a kapus nagyot védett. A labda visszakerült hozzánk, Andrija Živković lőhetett rá, mellé.
A 83. percben Kosović kapta a labdát. Megindult a jobb oldalon, beadta középre, ott pedig Bozsinov két lépésről nekirúgta egy védőnek.
Egy perc múlva Stevanović küldte előre a labdát Bozsinovnak. Bozsinovnak most óriási szerencséje volt, ugyanis a védők lemaradtak, nem volt kibe lőni a labdát, így sikerült is felmennie a 16-osig és a vetődő kapus mellett belőtte a labdát a hálóba. 2:1
Amúgy jól láttam, hogy a Kopasz a gólja után egyből kirohant az oldalvonal mellé és Vazura nyakába ugrott?...
Mondjátok, hogy nem láttam jól és akkor nem fogok hányni.
A meccs hátralévő részében pedig Stevanović megdöntötte a "hány percen belül tudsz kapni két sárga lapot és kotródhatsz le a pályáról" rekordját. Stevanović ezt három perc alatt megugrotta (első sárga lap: 89. perc, második sárga lap: 90+2. perc).
Eskü, nem is baj, hogy vége a szezonnak.
Összefoglaló:
Tények:
Helyszín: Partizan Stadion, Belgrád
Nézőszám: -
Vezette: Vlado Glođović (partjelzők: Dejan Petrović, Olajos-Nagy Matija - tartalék játékvezető: Srđan Kaurin - gólbírók: Novak Simović, Kis-Csepegi Róbert)
FK Partizan: Kljajić - Bandalovski, Ćirković (Grbić, 46.), Fabricio, Leković - Petrović, Lukić - A. Živković, Brašanac (Kosović, 46.), Aboubakar (Stevanović, 69.) - Bozsinov
Vezetőedző: Ljubinko Drulović
Borac: Bajić - Đorđević, Drašković, Tanasin, S. Živković - Mićić (Obradović, 67.), Jovančić - Milan Jevtović, Vukmirović (Milojević, 86.), Knežević - Vujaklija (Đerić, 71.)
Vezetőedző: Milorad Kosanović
Gólszerzők: A. Živković (38.), Bozsinov (84.), ill. Milan Jevtović (17.)
Sárga lap: Grbić (50.), Lukić (73.), Petrović (86.), Stevanović (89.), ill. Milan Jevtović (34.), Vukmirović (40.), Mićić (59.)
Kiállítva: Stevanović (90+2., második sárga lap)
Az őszi idény végeredménye:
1. CZ 62 pont
2. Čukarički 37 pont
3. Borac 37 pont
4. Partizan 36 pont
5. Vojvodina 35 pont
6. Radnički Niš 32 pont
7. Mladost 31 pont
8. Javor 30 pont
9. FK Voždovac 29 pont
10. Surdulica 27 pont
11. Metalac 24 pont
12. Novi Pazar 24 pont
13. OFK Beograd 19 pont
14. Jagodina 19 pont
15. Rad 16 pont
16. Spartak Zlatibor Voda 15 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése