Marinković gyakorlatilag "hazajött", ugyanis a Partizan saját nevelésű játékosa, csak korábban kölcsönbe is adták, meg külföldön is szerepelt. Legutóbb az izraeli Hapoel Acre csapatában játszott, ahol lejárt a szerződése és mehetett Isten hírével.
Egyébként meg ő a Partizan valaha volt legfiatalabb játékosa, mindössze 16 éves és 68 napos volt, amikor először pályára lépett a felnőttcsapatban 2004-ben a Čukarički ellen.
- Tisztára úgy érzem magam most, mint amikor annak idején először pályára léptem a Partizannal - nyilatkozta Marinković. - Nagyon boldog vagyok, ez nagyon fontos nap az életemben. A Partizan a második otthonom. Voltak külföldről is ajánlataim, de amikor a Partizantól felhívtak, egy pillanatig sem gondolkodtam.
Amúgy, drága magyar futballisták, meg úgy általában a drága magyar futballélet, teccenek figyelni?... Adott egy nagy múltú klub, ahol mind a mai napig rohadt nagy dicsőség játszani, és a játékosok gondolkodás nélkül loholnak haza külföldről is, ha a Partizan hívja őket. Pedig mindenki tudja, hogy olyan csórók, mint a templom egere. De ezek szerint senkinek sem a meggazdagodás számít, hanem az a dicsőség, hogy a klub mezét magára öltheti. Drága magyar futball, légy szíves, irtsd ki magad, játékosostul, edzőstül, szövetségestül, bontsd le az összes retkes stadiont, ásd fel és hintsd be sóval a helyüket. Mind.
Marinković egyelőre nem fog játszani a vasárnapi, Voždovac elleni meccsen, mert az engedélye még nem érkezett meg Izraelből, de az UEFA-Kupa osztályozóra már mindenképpen bevethető állapotba akarják hozni. (Ez leginkább a postáson fog múlni.)
Nenad Marinković és Marko Nikolić
(kép: mozzartsport.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése