GYŐZELEM!!!! Crvena Zvezda - KK Partizan NIS 78:82!!!!

Szikrázó mérkőzés volt, bár nem feltétlenül a boldogságtól. Talán mindent elmond, hogy a különben halvérű Tepićnek is izzottak a szemei és úgy rohangált fel-alá a pályán, mint a sistergős istennyila. Voltak még kakaskodások, három kipontozódás, és Duško Vujošević vezetőedző kis híján beszaladt a pályára valamikor a második félidőben, hogy letépje a fejét az egyik játékvezetőnek. A másodedző úgy húzta vissza.

Kíváncsi vagyok, ezért mennyi büntetést fog rásózni a mélyen tisztelt szövetség...

A Zvezda baromi idegesen játszott. Érződött, hogy nagyon piszkálja a csőrüket a kényszerszünet óta tartó mélyrepülés, a Partizan skalpjára meg egyébként is folyamatosan fáj a foguk. Aggresszíven játszottak, rácsimpaszkodtak a Partizan-játékosokra,

bár ez oda-vissza igaz, ezen a meccsen minden egyes játékosnak megvolt a saját kullancsa - különösen kiemelkedő volt a "Tepić-random fekete játékos a Zvezdából" páros

és felvonultatták a tiszteletet parancsoló méretű Marjanovićot is.
A Partizannak viszont volt egy mindenre elszánt Bogdan Bogdanovića, akin látszott, hogy ha kell, felszedi az FMP kölcsönsportcsarnokának a parkettáját, tüzet rak belőle és forró olajon megdinszteli az összes vörös mezes játékost, meg volt egy csúcsformában játszó Joffrey Lauvergne-e is.

Itt jegyezném meg, hogy Jaka Blažićnál nagyobb tirpák suttyót még nem láttam kosárlabdapályán. Nem tudom, lehet, hogy a szlovén Dennis Rodman-nek képzeli magát, de az a helyzet, hogy ugyan a Féreg valóban virtigli seggfej módjára viselkedik, viszont kevés nála tehetségesebb kosarast hordott a hátán a föld, emellett egyéniség, ha mégoly tenyérbemászó is. Blažićnál egyelőre a seggfejség adott, a többi, hogyismondjam, még várat magára.

A helyzet az, hogy a fent emlegetett kis mitugrász már az első negyed legelején belekötött Bogdanovićba, a válogatott dobóhátvédet úgy fogták le a csapattársak, különben már akkor kitört volna a balhé. Lauvergne és Milutinov azért közben kosárlabdáztak is, nekik köszönhetően lett már a legelején 5:12 az állás. Például így, hogy a szerb kommentátorok is ájuldoznak a gyönyörűségtől:

A vörösök trénere időt kért, átrendezte a sorokat. A Zvezda némileg összekapta magát, de Tepić felszántotta a parkettet, átverekedte magát a védelmen és 10:14-re módosította az állást. Az első negyed vége 15:24-et hozott a Partizannak.
Jött a folytatás, jött Musli, 16:26. Itt már kétszámjegyű volt a Partizan előnye... Aztán Pavlović és Marjanović feszültek egymásnak, az eredmény 21:28...

Marjanović egyébként ma nagyon nem volt formában. Igaz, a Partizan játékosai közül valaki folyamatosan ott lógott rajta, ha pedig neadjisten a kosár közelébe került, egyből retesz volt és bizony, a legalább öt emelet magas játékos nem egyszer elszúrta. És akkor a büntetőkről ne is beszéljünk...

A második negyedben is folyamatosan vezetett a Partizan. Nem nagyon voltak üresjáratok, viszont találat alig esett. A negyed részeredménye 14:16 volt, de ennél lényegesen több elbaltázott próbálkozás volt mindkét fél részéről. A Zvezda továbbra is nagyon ideges volt, bár a Lazić-Simonović duó azért betalált. De aztán jött Bogdanović és Milutinov, így a félidő 29:40 volt nekünk.
Aztán jött a harmadik negyed, amikor rendet tettek a fejekben, átrendezték a sorokat és kőkemény eltökéltséggel léptek a pályára, hogy itt aztán most meg lesz mutatva a frankó.
Nem, francokat, nem a Partizan.
Nem is a Zvezda.
Hanem a bírók.
Tisztára úgy nézett ki, hogy a tisztelt (LOL) játékvezetői küldöttség vagy összecsinálta magát, hogy szüzmárijaatttyaúristenazégben, há' itten minnyá a Partizan fog nyerni, csinyájjunk má' valamit, vagymittom, odacsörögtek nekik felsőbb körökből, hogy hé, kiskancsók, nehogy itten ne a Zvezda legyen a győztes, különben még el találunk beszélgetni veletek.
Szóval, a játékvezetők megköpték a markukat és minden létező (és nem létező) szabálytalanságot befújtak a Partizannak. Ha jól emlékszem, itt volt az, hogy a Partizan trénerét is úgy kellett lefogni, hogy ne rendezzen vendettát a játékvezetők között. (Nem mintha nem érdemelték volna meg...)
Azért volt egy ilyen Pavlović-Bertans összjáték...

...meg azért az is sok mindent elárul, hogy itt, a harmadik játékrészben kért időt legelőször a Partizan. Végül 46-49-cel zárták a negyedet.
És jött a negyedik, amikor Átlagszurkoló ötször kap szívrohamot, ebből hat halálos kimenetelű (nem elírás, az egyiknél kétszer is kinyiffantam), háromszor vesz erőt rajta a teljes letargia, egyszer a súlyos depresszió, aztán a végén már el is kezdi szervezni a saját temetését.
Mert az volt, hogy a negyed első felében, hála a bírói küldöttség áldásos tevékenységének - és brutális rövidlátásának -, a számláló átlendült 52:51-re és a meccs során először vezetést szerzett a Zvezda. Bertans és Pavlović sürgősen visszaállították a világ rendjét (52:59) és azért Lauvergne sem maradhatott ki (56:61). Ezt viszont a bírók nem nézhették tétlenül. Pillanatok alatt kipontozódott Milutinov, Bertans és Pavlović - a montenegrói játékos szabályos dührohamot kapott, amikor a bíró lezavarta a pályáról. És ha ez nem lett volna elég, Blažić bevágott egy kosarat, 65:63.
Aztán valami rémes kavarodás következett, volt olyan pillanat, hogy már nem is bírtam nézni a meccset, muszáj volt átklikkelnem egy live score oldalra, mert éreztem, hogy őszülök. Bogdanović... Jenkins... Blažić... Gagić... megint Bogdanović... és jött a végét jelző duda, de frászkarikát van vége, mert 70:70 az állás, jött az 5 perces hosszabítás.
Ez valami hihetetlen volt. Ha a negyedik negyed a szívroham ideje volt, akkor a hosszabbítás az agyhalálé. 74:74. Marjanović nehogy már most találjon magára... Lauvergne... mostantól fogva csak eredeti francia, dögerős dijoni mustárt fogok enni... Bogdanović, BOGdanović, Isten ajándéka, 74:79... Ilyen nincs, büntető a vörösöknek, hogy kapnának a bírók székrekedést... 78:79... Aztán jött Lauvergne, a francia hős, hóna alá vágta a csapatot, óriásit száguldott, 78:82 és már szólt is a végét jelző duda.

Na ki a király? KI A KIRÁLY?

 (kép: mozzartsport.com)

Itt egy összefoglaló a hosszabbításról.

A történet itt még nem ért véget. A Partizan játékosai lelkesen ünnepeltek a szurkolókkal, amikor egyszer csak valaki a vörösök szurkolói közül közéjük vágott egy petárdát.

A petárda a játékosok közé repül, mindenki ugrik mindenfelé

Pavlović és Bogdanović teljesen érthető módon ki vannak akadva

(képek: mozzartsport.com)

A mázli az volt, hogy rögtön berohant a "Žandarmerije"-nek becézett rohamrendőrség és hatástalanították a petárdát. (Közben a vörösök szektora már lángolt. Ez ilyen "elmegyek vendégségbe és a nappali közepére szarok"-jellegű dolog.)

Van videó is az esetről.

Az a helyzet, vörösök, hogy ezek után rohadtul nem érdemeltétek volna meg a győzelmet, mert ilyen irtózatos, retkes tájparasztok vagytok, hogy a fal adja a másikat. Ha most úriemberek módjára elvonultatok volna és balhézás helyett a kedvenc csapatotok mellett lettetek volna, akkor még meg is jegyeztem volna, hogy milyen européerek vagytok. De az, hogy bekúrtok az ellenfél játékosai!!!! közé egy petárdát, ez nemhogy elfogadhatatlan, ez bűncselekmény. Remélem, a rohamrendőrök kiszúrták, hogy melyik magáról megfeledkezett véglény hajította a játékosokhoz azt a szart, azóta már rég lekapcsolták és épp valamelyik homályos rendőrségi helyiségben beszélgetnek vele. Egyébként meg, kedves Delije, ha szorult belétek egy csipetnyi jóérzés, akkor sürgősen elhatárolódtok ettől az esettől.