Haris Brkić 1974-ben született Szarajevóban, édesapja bosnyák, édesanyja szerb. 10 évesen kezdett kosarazni a KK Bosna csapatában, majd a délszláv háború idején Szerbiába jött. Alig volt 17 éves, amikor a Partizan leigazolta. Háromszor nyert bajnokságot a csapattal, háromszor megnyerték a Szerb Kupát és benne volt abban a csapatban, amely az 1997/98-as idényben bejutott az Euroleague Final Four-jába. Tagja volt az 1996-ban bronzérmet nyert U20-as jugoszláv válogatottnak.
2000 decemberében egy ismeretlen rálőtt a Pionir Hall parkolójában. Brkić három nap múlva belehalt sérüléseibe. A mai napig nem tudni, ki volt a tettes.
(telegraf.rs)
És most egy perces néma felállás a tiszteletére.
Szóval, ha most olyan rohadt szerencsés vagy, hogy Belgrádban vagy (fogadd őszinte irigységem), akkor holnap (is, nemcsak ma) elkocogsz a Pionir Hallba este 6 órára. Ott lesz az összes olyan csapat, ahol Brkić valaha is megfordult: a KK Bosna, a KK Partizan NIS, a Budućnost Podgorica és a KK Borac. Ott lesznek Brkić egykori csapattársai és barátai is, pl. Miroslav Berić, Predrag Drobnjak, vagy Vlado Šćepanović. Ők fogják majd átadni a díjakat. 18 órakor a Partizan fog játszani a Bosnával, 19:45-től pedig a podgoricaiak a Boraccal. Szombaton délelőtt 10-kor lesz a meccs a 3. helyért, déltől pedig a döntő. Ott leszel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése