Bemelegítés
A nézőtéren ott figyelt Edo Murić, aki még az előző mérkőzésen sérült meg (Duško Vujošević meg is jegyezte, hogy immár hagyomány, hogy Murić megsérül a Zvezda ellen)
Nem hiányozhatott Miša Tumbas sem, aki a születésnapjára kapott öltönyben és nyakkendőben feszített
Voltak további illusztris vendégek is. Eljött Novak Đoković, a szerb tenisz alfája és omegája, továbbá Viktor Troicki, a szerb tenisz egyik állócsillaga.
Ott volt igazándiból a szerb tenisz krémje, eljött Nenad Zimonjić is, bár ő feljebb, az egyik lelátón figyelte a mérkőzést a kisfiával
És ezen a videón lehet látni azt is, hogy micsoda hangulat szokott lenni a Pionir Hallban.
(Ha esetleg eddig még nem.)
A szemfülesek 2:59-nél kiszúrhatták Ivan Bandalovskit, amint a lelátón a barátnőjével szelfizik, továbbá 3:25-nél Nemanja Kojićot egy tündéri csöppséggel a karjában.
Most visszamész és megnézed újra. Tudom, hogy bamba voltál és észre se vetted.
Troicki amúgy eszméletlen volt. A szurkolókkal együtt énekelt, nem fért a bőrébe, felugrált, fütyült rá, hogy az összes kamera ráirányul, miközben a nyíltan Zvezda-fan Đoković egyre savanyúbb képet vágott. (Dicséretére legyen mondva, Đoković végig úriemberként viselkedett. Pedig nem lehetett könnyű.)
Most sem volt egyszerű az eleje. Pavlović ugyan megadta az alaphangot (2:0), de a Zvezdának ott volt a két baromi gyors amerikai játékosa, Williams és Jenkins. Próbáltunk elhúzni, 13:8-ra, majd 15:12-re vezettünk, elsősorban Pavlović találataival, de a két amerikai a hárompontosaikkal kiegyenlített, sőt, az első negyed végén meg is szerezték a vezetést (15:17).
A második negyedben is folytatódott a Zvezda - főleg amerikai játékosok általi - dominanciája. Szinte csak ők voltak aktívak közülük, tőlünk viszont Tepić, Marinković Milosavljević szorgalmasan hozták a pontokat. Ennek ellenére a dolog kezdett egyre sanyarúbb lenni. 22:28 volt az állás, majd 27:33, a két piros-fehér csíkos trikós amerikai megállíthatatlannak tűnt. (Érdekesség, hogy Luka Mitrović írd és mondd egyetlen pontot sem szerzett, a hegyomlás Marjanović is csak ötöt, és az "ABA Liga Patkánya" címmel büszkélkedhető Jaka Blažić sem tudott öt pontnál többet kicsikarni magából.)
És itt volt az, hogy Mačvannak elege lett.
Mačvanból előtört a vadállat, Mačvan a hóna alá csapta az egész csapatot, felszántotta a Pionir Hallt, a parkett léceit egyenként morzsolta fűrészporrá puszta kézzel, ledózerolta a döbbent Zvezda-játékosokat és produkált egymaga egy fergeteges 10 pontos sorozatot (37:33).
Egy ponton Mačvan a közönség néhány tagjával pacsizott
38:33-mal mentünk félidőre, még a duda előtt Đumić hozott egy pontot büntetőből.
A félidőt ez a pici lány uralta :)
Aztán szilajul visszatrappoltunk a parkettra, Pavlović újra megadta az alaphangot (41:35) és jöhetett ismét Mačvan.
MILAN MAČVAN.
Ez az ember szédületes volt.
A mérkőzés rengeteg "priceless" pillanatának egyike. Nem is kell hozzá kommentár
A Zvezdának pedig semmi nem jött össze. Lepattant, elrepült a labda a gyűrű mellett, mellément. A legnagyobb pillanat az volt, amikor Mitrović szerelte a Partizan egyik játékosát, nekiiramodott és nyilván élete legnagyobb zsákolását akarta benyomni. Viszont túl nagy svungot vett, a labda pedig gellert kapott a gyűrűn és a háló helyett kipattant és minimum a félpályáig repült.
Szemétség ide vagy oda, üvöltöttem a röhögéstől. Ez van.
Közben már 53:41-re elhúztunk, Milutinov hozott egy gigaméretű blokkolást, Tepić is hozott egy találatot, miközben vagy hárman cibálták ötfelé a palánk alatt (55:41). Jenkins technikai faultot kapott, miután Đumićot leütötte, a büntetőt a sértett laza eleganciával értékesítette (59:41).
És itt volt az a pillanat, amikor Jenkins a legkritikusabb pillanatban kiejtette a labdát a kezéből. A Zvezda játékosai tehetetlen dühükben egymással ordítoztak, mi pedig nem engedtük ki a kezünkből az irányítást.
A hangulat pedig óriási volt, a közönség eksztázisban tombolt. (Mačvan pedig a KK Partizan hivatalos hangulatfelelőse.)
És jött a finálé.
Mačvan szusszanhatott egyet, mert itt Milutinov vette át az irányítást. 59:44-ről felhozta a csapatot egymaga 64:53-ra. Itt kicsit lelassult a mérkőzés az előző negyed pörgéséről, de csak azért, hogy utána jöhessen a mindent elsöprő roham.
Milutinov.
És még egyszer Milutinov.
(Felhívom külön a figyelmet a legelején Blažić bénázására és Dallo remek labdalopására.)
A Zvezda teljesen szétesett, vergődött, már csak asszisztált a Partizan sziporkázásához. A végére beállt Milutinović, be is köszönt egy hárompontossal (74:61), a végére pedig maradt Dallo remekbeszabott akciója.
És a teljesen megérdemelt ünneplés.
.jpg)
A legszebb pillanat ott 2:35 körül van, amikor még az újságírókat is magával ragadja a hév, levedlik a hivatalos álarcot és átváltoznak viháncoló szurkolóvá.
(képek: Twitter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése