Mega Leks - KK Partizan 73:75 (Adria Liga)

A bemelegítéssel kezdődött minden.

A lelátón ott figyelt Josh Akognon

A Mega Lekstől Dejan Musli ment középkezdéshez.

Hiányzol, Dejan. Nem kicsit, nagyon. Basszus, de szar volt :(

A Mega Leks kezdett jobban (4:0), aztán ez elmúlt, elsősorban Saša Pavlovićnak (7:2) és Dragan Milosavljevićnek köszönhetően, utóbbi 9:9-nél egy remek alley-oop figurát hozott, Pavlović asszisztjával. (Ha találok videót, akkor iderakom, nem semmi látvány volt.) A negyed végére Mačvan teljesen felpörgött, 10 pontosra növelte az előnyünket (15:25). 17:25-tel zártuk a játékrészt, az ABA Liga Mickey Mouse-a, Miljenović még betalált.
A második negyed Mačvanról szólt.
Kitört belőle a vadállat, nekiment a Mega Leksnek és feltörölte velük a padlót (17:29).

Nekem tűnt csak úgy, hogy közben Musli mintha direkt elcseszte volna a kosárra dobásokat és szándékosan igyekezett nagy ívben kerülni a Partizan palánkját?

Marinković hárompontosával növeltük az előnyünket (18:32), aztán így hosszú csend lett. Rengeteg helyzetet hagytunk ki. A dobások lepattantak a gyűrűről, elrepültek a palánk mellett, finoman fogalmazva sem hoztuk a legjobb formánkat. Sovány vigasz, hogy az ellenfél se. A szerencse aztán a Mega Leks oldalára állt és szép lassan elkezdtek feljönni, meg sem álltak 27:32-ig.
Itt lett elege Mačvannak.
Eljött az "unleash the beast" pillanata.
Az nem igaz, amit produkált. Az az ember egymaga volt a csernobili atomreaktor. A Mega Leks közben vészesen jött fel, már csak 3 pont volt a különbség (34:37), Mačvan itt hozott egy olyan alley-oop figurát, hogy a plafon leszakadt (34:39), aztán Andrić büntetőjével mehettünk félidőre. (34:41)

Dejan,

Vissza kell jönnöd a Partizanba. Egyszerűen muszáj. Nincs mese. Ez így rohadt rossz volt. Lefogadom, hogy neked is. Gyere vissza. Különben szálanként tépkedem ki azt a ronda szakállad.

A harmadik negyedben továbbra is rengeteg helyzet maradt ki. Az egész kezdett emlékeztetni valamiféle kosárlabda-paródiára egy ZS-kategóriás börleszkből. Hosszú idő után végül a Mega Leks talált be (36:41), de a sok kihagyott helyzet miatt újra 3 pontra csökkent a különbség (40:43). Végül Murić intézkedett. Először egy bónuszdobással megtámogatott találatot hozott (40:46), majd egy újabbat akart bedobni. A labda lepattant, az ellenfél egyik játékosa elkapta, Murić viszont lenyúlta, nekiiramodott és zsákolt (40:48).

Aztán megint olyan lett az egész, mint valami bakiparádé. 46:54-gyel zártuk a játékrészt, tisztára olyan volt, mintha a labda magától nem akarnak a gyűrűbe hullani.

Az utolsó szakaszban Mačvan visszatornászta 10 pontosra a különbséget (50:60). Aztán már 57:62-t mutatott a kijelző, továbbra is rendre elszúrtuk a helyzeteket. Egyre kisebb volt a különbség (61:64), végül Pavlović és Mačvan kapták a hátukra a csapatot (63:69). A duó 67:71-nél hozott egy fantasztikus összjátékot (67:73), a Mega Leks viszont vérszemet kapott, mert rájöttek, hogy ezt a meccset még akár meg is nyerhetik.

Itt valami elképesztő cirkusz lett. A mérkőzés utolsó kb. 5 másodperce legalább 3 percig tartott. 72:73 volt az állás. Szabálytalanságok, időkérés itt is, ott is, mindkét csapat majd' felrobbant. Andrić betalált büntetőből (72:75), és egy büntető maradt még a legutolsó másodpercre is a Mega Leksnek. Kešelj keze viszont megremegett, a vége így lett 73:75. Nem tesszük ki ezt a mérkőzést a vitrinbe, de megnyertük, és ez a lényeg.

Összefoglaló:

A teljes mérkőzést is meg lehet nézni itt.

(Képek: Twitter, abaliga.com)