2017. november 5., vasárnap

Szuperliga, 16. forduló: Mačva - FK Partizan 1:3

Ezután a meccs után tényleg hányingerem volt. De még órákkal később is. Ez volt a világ legszarabb, legszégyenteljesebb győzelme, és a bíró is nagyban besegített.
Fogalmatlan faszfejek voltunk, agyatlanul játszottunk

volt egyáltalán taktikai megbeszélés, vagy inkább az egész csapat elment Assassin Creed-et tolni?

a Mačva pedig - nagyon okosan - az aggresszív letámadás taktikákát választotta. Ez nem kevés pankrátorkodást eredményezett mindkét oldalon, viszont volt iram, még ha helyzetek nem is, vagy csak nagyon ritkán. (És azokat is inkább jobb volt elfelejteni.) Kb. a 20. perc után aztán lelassult a meccs, egyébként eskü, itt hallottam először Tawamba nevét. A csávó tutira itt ért labdához először. Hosszú percekig nem történt semmi, már épp azon gondolkodtam, hogy tán horgolni kéne inkább, mert ennél még az is érdekesebb lenne… A 35. percben egy Mačva-kontra végén Matić kapta a labdát. Felszáguldott, három Partizan-védő loholt mögötte lélekszakadva, majd Everton a lehető legrosszabb megoldást választotta: felrúgta.

Néha tényleg nem tudom, mit gondoljak Evertonról. Hatalmas szíve van, de iszonyat tajparaszt tud néha lenni.

Az volt Everton kurva nagy mákja, hogy megúszta egy sárgával. Máshol ezért simán kivágta volna a bíró a pályáról. A Mačva így is szabadrúgást kapott. Lazarević odaállt a labda mög és valami óriási bombagólt ragasztott a kapuba. (1:0) Őszinte leszek: hatalmas gól volt és teljesen megérdemelt. Szinte egyből támadtak is megint, Matić mellélőtte.
Aztán a 40. percben lejöttem az életről. Jobban mondva, Tawamba lehozott róla. Az egyik Mačva-játékos elvesztette a labdát. Tawamba TÖKEGYEDÜL megindulhatott és ment is fel, amíg szembe nem került a kapussal. Senki az égvilágon nem volt ott rajtuk kívül. Mit csinál ilyenkor egy átlagcsatár? Kicselezi a kapust, átemeli felette a labdát, így vagy úgy, de belövi.
Mit csinált Tawamba?
Tawamba bazmeg elkezdett totyogni, mint a szaró galamb. Erre totyogott, arra tötyögött, a védők visszaértek, Tawamba labdástul kisodródott jobbra, végül kiharcolt egy szögletet. Jön a beívelés - és Tawamba lemarad róla, a labda kipattogott a túloldalon, kirúgás.

Hogy az Isten rohassza az eget arra a seggfejre, aki idehozta ezt a tehetségtelen lajhár kamerunit. Én komolyan nem gondoltam, hogy lehet Bozsinovot alulmúlni… És tessék. Picsába a kispadra ezzel a bohóccal, de játszani csak akkor engedjék, ha a teljes csatársor, de még a takarító néni is sérült, bazmeg.

A Mačva a második félidőt is erősen kezdte, igazából nem sok kellett volna ahhoz, hogy 2:0 legyen. A magunk részéről Ožegovićnak volt az 51. percben egy végtelenül gyenge próbálkozása, aztán rá egy percre Tawamba megint megmutatta magát, óriási helyzet, ő pedig három lépésre a gólvonaltól egyszerűen seggre ült. Ilyen nincs, bazmeg. Komolyan.
Aztán az 54. percben csak sikerült beszenvednie azt a kurva egyenlítő gólt. Vulićević atompontos beadására csak fel kellett emelkednie és biccentenie kellett egyet. Ziccer volt, naná, ez a “nagymamám két szatyorral”-fajta. (1:1)
Aztán igazából semmire nem emlékszem. Ezek szerint nem történt semmi. Annyi volt, hogy valamelyik seggfej a Partizan-szurkolók közül behajított egy füstbombát a gyepre, percekig állt a játék.

Kurvára szükség volt rá, bazmeg.

A Mačvának volt nem egy veszélyes kontrája, a mi támadásaink rendre fennakadtak a védelmükön.

(kép: partizan.rs)


Tošić volt a másik, akitől kiakadtam. Vagy totál fogalmatlan, vagy olyan szinten nincs benne motiváció, mint egy reumás csigában. Fájt nézni, bazmeg.

Aztán volt egy érdekes szituáció. 84. perc, Taeamba ismételten - sokadjára - elkúr egy helyzetet. A kapus lábbal véd, Átlagszurkoló sommásan megállapítja, hogy továbbra is fogalmatlan faszok vagyunk, magában gratulál a szabácsi kapusnak, aztán Pantić egyszer csak nagyot esik. A bíró meg fogja magát és 11-est ad.

Az ArenaSport minden lehetséges szögből lassította a helyzetet. Én megkockáztatom: Pantić műesést produkált. De az biztos, hogy enyhén szólva is határeset volt. Őszinte leszek: a bíró itt szerintem súlyosat hibázott. Nem véletlenül esett neki üvöltve az egész hazai csapat. A lelátóról meg zúgott a “Lopovi, lopovi”-kórus a Mačva szurkolóitól. Őszintén? Maximálisan megértettem őket.
És szégyelltem magam.

Saša Ilić állt a labda mögé, belőtte. (1:2) A közönség pfújolt, szikozódott, teljesen jogosan. Ez egy kurva gusztustalan és teljesen érdemtelen büntető volt, a dolgot cdak még szomorúbbá tette, hogy a Kapitány lőtte. A 89. percben a kis Jovanović belőtte a harmadikat is (1:3), a hazai közönségnél végképp elszakadt a cérna és még a lefújás után is sjandálták, hogy “lopovi, lopovi”.
Szégyenteljes győzelem, amire senki nem lehet büszke.

Milyen érdekes, hogy az előző szezonban mindenki a Zvezdát szidta meg fikázta, gyakorlatilag ugyanezért, hogy a leggagyibb műeséseket is beszopták nekik a játékvezetők, szinte nem volt meccsük büntető vagy gyanúsan részrehajló bírói ítélet nélkül.
Úgy látszik, most átkerültünk mi is a fasz túlsó oldalára.

Ezt a képet Twitteren találtam. Használjátok egészséggel


A bajnokság jelenlegi állása:
1. Crvena Zvezda 43 pont
2. Partizan 39 pont
3. Vojvodina 30 pont
4. Spartak 29 pont
5. Voždovac 28 pont
6. Čukarički 28 pont
7. Napredak 23 pont
8. Radnički Niš 23 pont
9. Radnik 21 pont
10. Mladost 17 pont
11. Mačva 16 pont
12. Zemun 15 pont
13. OFK Bačka 13 pont
14. Javor 11 pont
15. Rad 11 pont
16. Borac 10 pont

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése