Én sem tudom.
Illetve dehogynem tudom. Csak kurvára nem tudok ellene tenni semmit. Amíg ez a rendszer van, addig nem is fog változni semmi.
Az első negyed húzós volt, vezetett az elején a Zvezda, de 12:6-ról feljöttünk 12:16-ra. A bíró (Belošević, hogy ezt a nevet soha nem fogom elfelejteni, hányszor cseszett már ki velünk a szerb ligában, meg az ABA Ligában is) már itt befújt olyanokat, hogy a hajam égnek állt. Mondjuk itt még többé-kevésbé egyenlő arányban osztogatta a faultokat, a végén kezdett eldurvulni, de arról majd később. A Zvezda az első negyed végére fogcsikorgatva kiegyenlített, 23:23.
A második negyedben átvettük a vezetést (23:25, Vrabac) és tartottuk is. Szikrázó, izgalmas meccs volt, a Zvezda egy ponton átvette a vezetést (33:32) és ilyen egy ide-egy oda játék kezdődött. Volt feszültség, volt akció, a közönség folyamatosan egymást hergelte. 36:34 lett a félidő, de itt még az égvilágon semmi nem dőlt el.
A harmadik negyed már kicsit húzósabb volt. Vezetett a Zvezda, de mindig csak egy-két ponttal (42:40). A bíró egyre jobban tépte a Partizan (és a szurkolók) idegeit. Továbbra is ilyen egy pont ide-egy pont oda játék folyt, mind a két oldalon rengeteg hibával, lepattanóval. 47:47-nél Jenkins kipontozódott. A Zvezda játékosai egyre durvábban játszottak, valamiért imádják ezt az ember-ember elleni játékot.
Itt, a negyed vége felé volt az, hogy a Zvezda elrugaszkodott. Ráadásul sikerült benyomniuk egy hárompontost a végét jelző dudánál. 52:47-tel mehettünk fináléra, közben állt a játék, mert a Zvezda szurkolótáborából lerepült egy petárda és pont eltalálta az első sorban ülő egyik nézőt.
Több sajtótermék próbálta úgy eladni ezt a sztorit, hogy a Partizan szurkolóira próbálták kenni a dolgot. Holott több fotó is bizonyította, hogy a sportcsarnoknak azon az oldalán a Zvezda szurkolói voltak. Ők akarták többek között felgyújtani a csarnokot a meccs alatt.
A rohadt Sportski žurnal meg bekaphatja.
A negyedik negyed maga volt a rémálom.
Tényleg nem tudom, mi történt. A Zvezda teljesen megtáltosodott. Urániumrudakat szopogattak a kispad alól, vagy én nem tudom, de totál feldoppingolva jöttek vissza a parkettre. Kettőt pillantottunk és elhúztak 10 ponttal (!!!). 57:47 volt az állás és mintha minden és mindenki ellenünk esküdött volna össze. A Zvezda, a bírók, a közönség, de még az a rohadt labda is, mert folyton lepattant a gyűrűről. Egyre keservesebb lett, a Zvezda meg egyre jobban elhúzott (62:49). Egyre feszültebb lett a hangulat, kis híján össze is verekedett a két csapat. Semmi sem akart működni, minden próbálkozásunk lepattant, a bírók meg mindent befújtak nekünk. 72:59-nél, amikor már alig két és fél perc volt hátra, ott már lehetett tudni, hogy itt legfeljebb csak annyit tehetünk, hogy emelt fővel meghalunk.
Ennél többet nem tudtunk ebből kihozni.
Ez van.
Crvena Zvezda: Wolters, Thompson (15), Mitrović (12), Lazić (1), Dobrić (1), Simonović (18), Rakićević, Jenkins, Gudurić (18), Jović (5), Kuzmić (2), Bjelica (2)
KK Partizan: Ratkovica (2), Vrabac (12), Tanasković, Veličković (9), Majstorović (2), Birčević (11), Andrić (8), Pot (6), Gordon (8), Luković (6)
képek: kss.rs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése