holott nem sokkal azelőtt egy közleményben tudatták, hogy az elnökség maradéktalanul megbízik benne
(mellékszál: ezek után Nikola Peković klubelnök visszaruccant Minnesotába, mert ő még mindig a Timberwolves aktív játékosa, ezek után a Denver Nuggets úgy elverte őket, mint a négyfenekű dobot)
a helyére pedig sikerült azonnal leakasztani Aleksandar Džikićet.
Džikić már megfordult a Partizan kispadján, még anno másodedző volt, aztán járt a Minnesota Timberwolves-nál, a Ljubljanánál, a Krkának is volt az edzője, volt makedón szövetségi kapitány is, végül most újra a Partizannál találta magát, immár vezetőedzőként.
A szurkolók szinte Messiásnak kijáró várakozással fogadták, és amikor belépett a mérkőzés előtt a Pionir Hallba, óriási üdvrivalgás tört ki.
A csapat közben bemelegített.
(képek: Twitter)
Aztán kivágtattunk a parkettra.
Az igazság az, hogy a változás érzékelhető volt a korábbiakhoz képest. Egy sokkal harcosabb, aggresszívebb, harapósabb Partizan esett neki a horvátoknak. Nem tudni, mit csinált velük Džikić, de rendesen feltüzelte őket.
A Cibona az elején vezetett (2:6), aztán már nem (7:6). Egy kicsit mégis (7:8), aztán Murić dobott egy hárompontost (10:8).
Innentől kezdve három játékrészen keresztül masszívan tartottuk az előnyünket. A közönség lelkesen ordított, Wilson, Murić és Vitkovac pedig szórták a pontokat. A Cibona legfeljebb büntetőből talált be, végül egy kihagyott szabaddobás után bepasszíroztak nagy nehezen egy ziccert. 26:23 lett az első negyed vége.
A második negyed elején kiegyenlítettek (26:26), sőt, egy pár másodpercre át is vették a vezetést (Rozić pofátlan módon ellopta a labdát és már-már unott mozdulattal bezsákolta, 26:28), mi viszont sürgősen kiegyenlítettük, majd a vezetést is visszavettük (30:28). Az iram kicsit lelassult, de továbbra is nagy volt a küzdelem, nem egyszer pankrációig fajult a dolog, a játékosok a földön birkóztak a labdáért. A pontokat rendületlenül szórtuk, a negyed végére sikerült elérni a 10 pontos különbséget (46:36)
Meg volt ilyen is.
48:42-vel mentünk végül félidőre.
(kép: aba-liga.com)
A harmadik negyedben megint kicsit lassult az iram az elején, a Cibona néha megközelített minket (49:47), de Murić, Vitkovac, meg Jones gyorsan 55:49-re módosították. A Partizan fölénye egyértelmű volt, aztán volt egy pont, 58:51-nél, hogy Cvetković bezúzott egy kosarat - szó szerint, mert dobás közben a Cibona egyik játékosa fellökte, Cvele meg nekizuhant egy palánk alatt álló operatőrnek és kamerástul fellökte -, majd a szabálytalanságért kijárt a bónuszdobás. Ez ugyan kimaradt, de Cvetković megszerezte a saját lepattanóját, majd Vrabac értékesítette a helyzetet (62:51).
Itt viszont a Cibona edzőjénél valami elpattanhatott. Annyit lehetett csak látni, hogy vadul magyaráz valamit a bíróknak, akik technikai faultot sóztak rá. A pálya melletti ülőhelyeken egy idősebb, szürke pulóveres úr vadul magyarázott valamit
később kiderült, hogy ő Aleksandar Petrović, többszörös válogatott jugoszláv kosárlabdázó, jelenleg a Cibona elnöke
hozzá odalépett két rendező és diszkréten megkérték, hogy inkább hagyja el a játékteret, majd a játékoskijáró felé kísérték.
(kép: aba-liga.com)
Mi meg folytattuk a parádét.
Annyira, hogy a Wilson-Vrabac duó ezt az elképesztően szemtelen cselt is megengedte magának.
(kép: aba-liga.com)
A Cibona kezdett szétesni. (Az edzőjük pedig gyilkos pillantásokat küldött a bírók felé.) Az előnyünk egyre nőtt, 69:53, majd 71:54. A negyed legvégén Đumić kipontozódott, de így is 14 pontos előnnyel vághattunk neki a finálénak (73:59).
Amúgy valaki elárulná, hogy ki a bré engedte be Novak Nedićet a Pionir Hallba?...
(kép: Facebook/KK Partizan)
Mielőtt még bárki nekiállna érzelgősködni, hogy de hát biztos szurkolni jött, annak hadd tegyem fel a kérdést: mi a túróért nem ült fel akkor a tribünre?... Másik kérdés: közpénzből ült oda, vagy saját véres verejtékével megkeresett dinárral fizetett a beugróért? (Fizetett érte vajon?...)
Az utolsó negyed valami hihetetlen flúgos futamot hozott. A Cibona felszívta magát, rendezték a soraikat és elkezdték dobálni a kosarakat. 73:61, 73:63, itt beficcent egy hárompontos Aranitovićtól (76:63), de a Cibonát ez sem állította meg. 78:68, 80:71, majd 80:75 és már két perc sem volt hátra a meccsből, amikor átvették a vezetést (80:81).
Szabaddobást kaptunk. Vitkovac visszaszerezte a vezetést (82:81). Pattanásig feszült idegek, hatalmas küzdelem a pályán, birkózás, lökdösődés, ordítozás, anyázás. Újabb büntető a Partizannak, Cvetković bedobja, mint a parancsolat (84:81). Itt a Cibona is kapott egy büntetőt, feljöttek két pontnyira (84:82). Pokoli feszültség, Vitkovac is kipontozódik. A Cibonának újabb büntetőt ítél a bíró, de a horvátok kihagyják.
9 másodperc van hátra. Murić és Florence kis híján egymásnak esnek, a Partizan szlovén játékosát hárman cibálják odébb, az amerikai méltatlankodik. A bíró a sípjába fúj, büntető a Partizannak. Murić bedobja, 85:82. Időkérés. Eszméletlen tömegjelenetek. 4 másodperc van már csak hátra, amikor támad a Cibona - de kihagyják. Vége.
Győzelem.
BRÉKING: A mérkőzés alatt megérkezett Belgrádba az amerikai Darrel Williams, a Partizan új szerzeménye.
(kép: Twitter)
KK Partizan: Cvetković (8), Aranitović (3), Jones (14), Murić (11), Marinković (11), Vitkovac (15), Đumić (5), Koprivica, Magdevski, Milutinović, Vrabac (10), Wilson (8)
Cibona: Florence (8), Krušlin (6), Hukić (3), Uljarević, Šiško, Rozić (20), Slavica (5), Joksimović (6), Andrija Žižić (11), Ante Žižić (12), Siriščević (11)
Tabella később lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése