Két forduló ment le idáig az ABA Ligából, mindkettőt sikerült elbaszni és ezen nincs mit szépíteni. Az előző körben a liga egyik leggyengébb csapata, az MZT Skopje mosta fel velünk a padlót (92:89), most a Mornar Bar szállította házhoz a lófaszt. De mégis mit lehetett várni? Három (3) negyeden keresztül úgy kóvályogtunk a pályán, mint fing a gatyában. A Mornar alázott. Még 4 perc sem telt el, már 10:4-re vezettek. Aztán 15:6-ra. Aztán 20:9-re. Állítom, közben még vicceket is meséltek egymásnak. Közben egy csapatnyi fogalmatlan fasz bóklászott a pályán Partizan-mezben. Kb. mintha a meccs előtt 5 perccel szedegették volna őket össze az utcáról.
Kivétel nélkül. Három teljes negyeden keresztül.
Még Novica Veličković is, akitől valamiért nagyon odavannak a népek. Pedig Veličković már tavaly is elég nyugdíjas tempóban labdázgatott, mostanra meg már rég ki kellett volna hajítani a csapatból, annyira lassú és pontatlan, amit meg rutinból nem bír megoldani, annak annyi egy életre.
A Mornar meg vígan elvolt. Tehették, nem zavartuk őket. 47:33, 52:39, 63:49, 74:53, meg ilyenek. Edzőmeccs.
Aztán a negyedik negyedben a csapat elkezdett valami kosárlabdára emlékeztető dolgot csinálni a parketten, a meglepett és elkényelmesedett Mornar meg kapkodni kezdett. Mi se voltunk a helyzet magaslatán, mérhetelen sok volt a hiba (Williams-Goss két sportszerűtlen faultot is begyűjtött, mehetett a kispadra), és valami rettenetes kínnal-keservvel kiegyenlítettünk 81:81-re, mindössze 51 mp-el a vége előtt. De már az egész olyan volt, mint egy kapitális székrekedés aranyérrel. Időkérés. Visszagaloppozunk a pályára, Mornar elcseszi a támadást, fordulunk, Čakarevićnél a labda, rádobja - és elcseszi. Már lohol is a Mornar, Ross rádobja, bepottyan, szól a duda. Elkúrtuk. Ezt is.
Ja, ma 72 éve alapították a Partizan Sportegyesületet. Boldog szülinapot, Partizan.
Ja, nem.Jelenet a meccsről. Különösen vicces volt látni Lukovićot elkenünk játszani. (kép: Facebook/KK Partizan)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése