Az első negyedben vezettünk, a negyed felénél már 5:14 volt az állás. A látszat csalt, nem voltunk valami lehengerlőek, de a Szolnok még nálunk is jobban szenvedett. Mi kihagytunk egy rakás hárompontost, a szolnokiak rengeteg lépéshibát követtek el a kritikus pillanatokban. 8:16-ra vezettünk a vége felé, aztán 44 másodperccel a vége előtt 13:20 volt, de még Vojvoda Dávid pont a legeslegvégén bedobott egy hárompontost, 16:20 lett a negyed vége.
Birčević volt a mezőny egyik legjobbja
A második negyed egyenes folytatása volt az elsőnek. Lepattanó hárompontosok, kihagyott büntetők
Koprivica, édes öregem, néha veled is csak eggyel többen vagyunk...
ügyetlenségből, figyelmetlenségből elkövetett faultok (l. Hatcher), kihagyott helyzetek, végül két és fél perc után a Szolnok kiegyenlített (20:20)
amennyit bénáztunk, nem is csoda
több, mint egy perc telt el, mire Robinson hárompontosával visszaszereztük a vezetést (20:23).
Annyit azért mindenképpen meg kell jegyezni, hogy lepattanózásban nagyon jók voltunk. De tényleg. Főleg védekezésnél.
Utána meg közvetlen közelről nem voltunk képesek bepasszírozni a labdát a gyűrűbe. (Ezt aztán a Szolnok is eljátszotta).
Három perc volt hátra, a Szolnok egy hárompontossal átvette a vezetést (28:27), Aleksandar Džikić időt kért, aztán valamiért kapott egy technikai faultot. Büntető a Szolnoknak (29:27). Sebaj, Ratkovica kiegyenlített (29:29). Birčević büntetőből visszaszerezte a vezetést (29:30), aztán a mérkőzés hátralévő részére már ki se engedtük a kezünkből. 32:33 lett a félidő eredménye, mindkét csapat kritikán alul teljesített a második negyedben is egy nyögvenyelős, szenvedős, borzalmas mérkőzésen.
A folytatás is ugyanazt hozta, amit az addigi játék. A Szolnok szenvedett, és mi sem voltunk valami hű, de nagy formában. Vezettünk végig, aztán két perccel a vége előtt a Szolnok feljött 43:45-re. Itt kicsit megszorongattak minket (46:47), de újra elkövettek egy csomó lépéshibát, mi meg kicsit stabilizáltuk a helyzetünket (46:51). Aztán 4 másodperccel a vége előtt Kinney akkorát esett, mint egy télikabát, megkaptuk a labdát, Andrić pedig a végét jelző dudával egy időben vágta be a labdát a gyűrűbe. (46:53)
Ott volt egy maroknyi Sírásó is
A negyedik negyedre végképp elfogyott a szusz a hazaiaknál. 10 pontosra növeltük az előnyt (48:58), viszont itt is, akárcsak a korábbi meccseken, percenként dobtunk egy kosarat. (Más kérdés, hogy most még ez is bőven elég volt a győzelemhez.) A Szolnok összeomlott, három és fél perccel a vége előtt már több, mint 10 pont volt az előnyünk (52:64). Semmi izgalmas nem történt már a végéig, itt már kicsit felszabadultabban játszottunk, és megnyertük. Lehetett ünnepelni.
Összefoglaló:
Szolnoki Olaj: Kinney (5), Barnies (1), Wright (9), Hajdú, Eilingsfeld (5), Wittmann (2), Vojvoda (21), Tóth, Rudner, Boriszov (12), Popović
KK Partizan: Robinson (5), Ratkovica (6), Vrabac (4), Marinković (7), Tanasković, Birčević (17), Koprivica (2), Andrić (4), Hatcher (11), Pot, Karahodžić, Luković (14)
Az E csoport jelenlegi állása:
1. Besiktas 8 pont
2. AEK 7 pont
3. KK Partizan 7 pont
4. Ludwigsburg 6 pont
5. Sassari 6 pont
6. Zielona Gora 5 pont
7. Szolnoki Olaj 5 pont
8. Spirou Charleroi 4 pont
(képek: Facebook/KK Partizan)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése