Oké, ennyi volt a magánélet. Lássuk a meccset.
Nem szaroztunk. Belecsaptunk ezerrel a lecsóba, úgy letámadtuk a Radničkit, hogy azok csak úgy pislogtak. A 4. percben már kaptunk egy szabadrúgást, Janković küldte kapura, fölé. Egy perccel később Everton is fölélőtt. A 8. percben Tawamba passzolt középre, ott Đurđević kicsit bűvészkedett a labdával, végül szerelték. Három perccel később Janković ívelte be a labdát középre, Leonardo előtt ajtó-ablak nyitva volt, de egyrészt a védők blokkolták, másrészt a partjelző közben lest lengetett. És így tovább. Az első 20 percben folyamatosan támadtunk, egy pillanatra sem hagytuk a hazaiakat levegőhöz jutni. A 22. percben volt egy tizenegyesgyanús helyzet, Janković esett nagyot a 16-oson belül, de végül a játékvezető 11-es helyett Jankovićnak adott sárgát színészkedésért.
Volkov és Janković. Volkov még mindig nagyon jó játékos, a Magasságos rohassza az eget a mindenre alkalmatlan Partizan-vezetésre, hogy nem törték kezüket-lábukat, hogy visszacsábítsák a Partizanhoz, hanem hagyták, hogy - Kojić-tyal együtt - a Radničkihoz igazoljon
Aztán kicsit lelassult a meccs, de továbbra is a Partizan irányított. A 31. percben szabadrúgást kaptunk, Leonardo állt a labda mögé, kapura is zúdította, a kapus óriásit védett. A 35. percben Đurđević cselezett a 16-oson belül, a kapus utolsó pillanatban védett szögletre. A Radnički első említhető helyzete a 37. percben volt, Travančić vitte kapura a labdát, kicselezte Ostojićot, majd rálőtt, nem sokkal ment mellé. Két perc múlva Kojić
vááááá, de szar volt látni őt meg Volkovot úgy, hogy nem Partizan-mez van rajtuk
beadását lőtte rá Stojanović, annak szöglet lett a vége. Végül a 41. percben egy Partizan-szöglet után indult kontrára a Radnički. Megint Travančić vezette rá a labdát, rá is lőtt, mellément.
Sírásók
A második félidőben is folyamatosan támadtunk, birtokoltuk a labdát, már nagyon lógott a levegőben a gól. Egymás után kétszer is volt baromi nagy helyzetünk, mindkétszer Đurđević lőtt rá (és hagyta ki): először a 47. percben az utolsó pillanatban védett előle a kapus, majd egy perc múlva újra nála volt a labda, cselezett, cselezett, majd rálőtt, Átlagszurkoló már majdnem gólt sikoltott, de csak az oldalhálót sikerült eltalálni.
Eskü, fél milliméterrel ment csak mellé. Basszus, muszáj lesz idekészítenem egy defibrillátort a legközelebbi meccsnél, én ezt már nem bírom.
Az 51. percben Kojić lövése ment mellé milliméterekkel.
Ezen kívül nemigen tudtak felmutatni semmit. Kljajić hatalmasakat unatkozhatott a kapuban. Remélhetőleg volt nála legalább valami keresztrejtvény.
Két perc múlva Volkov mentett Tawamba elől az utolsó pillanatban.
Tawamba meg egyre inkább kezd elbozsinovosodni. Ne értsétek félre, nagyon bírom ezt a kameruni srácot - sokkal szerethetőbb, mint a bolgár -, de ennyi kihagyott helyzetet utoljára Bozsinovtól lehetett látni. És azért remélem, hogy Tawamba még fog gólt lőni, nem is egyet.
Támadtunk, bár kezdtünk egyre feszültebbek lenni. Baromi nehéz volt áttörni a Radnički védelmét - hiába, ahol Volkov játszik, ott tankkal nem lehet áttörni a védelmi vonalon - a hazai játékosok kíméletlenek voltak, nem egyszer a sportszerűség határán. Aztán végre-valahára eljött a 69. perc. Janković beívelt balról, Ostojić fejjel megtolta, Đurđević pedig fogta magát és irgalmatlanul belőtte. És bármire mérget vennék, hogy Volkov mintha egy kicsit hagyta is volna, hogy bemenjen. Innen is köszönet és pacsi neki. 0:1
Gólöröm. Ott a kupac mélyén valahol ott van Đurđević
A gól után leült a meccs. Helyzet alig volt, ami volt az is mind kimaradt. A játék is széttöredezett. Az egyetlen említésre méltó esemény az volt, hogy Kojić - miután Ostojić-tyal ütközött és üvöltve rogyott a földre - rendesen elküldte melegebb éghajlatra a játékvezetőt és nem mondom, hogy nem volt igaza. (Pont egy zajmikrofon mellett voltak, az egészet gyönyörűen lehetett hallani.) Aztán már a hosszabbítás ment, mindenki a lefújást várta, kényelmesen megnyugodtunk, hogy megvan a győzelem, amikor Leonardo kapott egy labdát Kosovićtól és egyből kapura is küldte. A távolság alsó hangon is legalább 35 méter volt (egyesek szerint volt az 40 is), látszott a lövésen, hogy Leonardo nem gondolta teljesen komolyan a dolgot, csak úgy rálőtte - a labda pedig úgy bepottyant a kapuba, mint az érett körte. HATALMAS GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL!!!! 0:2
Teljesen megérdemelt ünneplés
Ez már a meccs lefújása után van. Fogalmam sincs, Tawamba honnan kerítette ezt a napszemüveget, de a villanyfényben különösen ideális viselet lehet
"Svi kao jedan"
Összefoglaló:
Tények:
Helyszín: Čair stadion, Niš
Nézőszám: 8000
Vezette: Lazar Lukić (partjelzők: Milan Mihajlović, Dragan Bogićević - tartalék játékvezető: Danilo Grujić)
Radnički Niš: Zogović, Volkov, Živković, Stojanović, Travančić (Apostolović, 74.), Arsić, Petrović, Tomić, Noma (Mrkić, 68.), Kojić (Jovanović, 90.), Perendija
Vezetőedző: Milan Rastavac
FK Partizan: Kljajić, Vulićević, Ostojić, Milenković, Miletić, Jevtović (Kosović, 65.), Everton, Janković, Leonardo (Đuričković, 90+3.), Đurđević (Radin, 90+3.), Tawamba
Vezetőedző: Marko Nikolić
Gólszerzők: Đurđević (69.), Leonardo (90+2.)
Sárga lap: Perendija (43.), Volkov (78.), Kojić (86.), ill. Janković (22.), Milenković (45+1.)
A bajnokság jelenlegi állása:
1. CZ 73 pont
2. FK Partizan 67 pont
3. Vojvodina 57 pont
4. Napredak 46 pont
5. Mladost 44 pont
6. Radnički Niš 43 pont
7. FK Voždovac 40 pont
8. FK Javor 39 pont
9. FK Spartak 37 pont
10. Čukarički 36 pont
11. Rad 32 pont
12. Metalac 26 pont
13. Radnik 24 pont
14. OFK Bačka 24 pont
15. Novi Pazar 20 pont
16. Borac 18 pont
(képek: partizan.rs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése